Turizmus: a sporté és a koncerteké a jövő – a foci és a Forma–1 mindent visz

Ha elvesztetted a fonalat, hogy hányan posztoltak mostanában képet magukról egy Forma–1-es versenyen vagy Taylor Swift-koncerten, akkor nagy valószínűséggel nem vagy egyedül. A Collinson International – amely a repülőtéri Priority Pass és LoungeKey várók tulajdonosa – kutatása szerint a sporttal és a zenével összefüggő turizmus soha nem látott ütemben növekszik, az előrejelzések szerint 2032-re egy 1,5 ezer milliárd dolláros iparág jön létre.

A bevétel nagyobb részét a sportturizmus adja majd. A 2023-ban 564,7 milliárd dollárra becsült érték a következő nyolc évben várhatóan 1,33 ezer milliárd dollárra emelkedik. A zenei turizmus eközben az előrejelzések szerint további 13,8 milliárd dollárral járul majd hozzá a szektor árbevételéhez, ami több mint a kétszerese a jelenlegi 6,6 milliárd dollárnak.

Kilő a repülőgépes turizmus

A Collinson elemzése kizárólag a repülőgépes utazásokat veszi számításba – belföldieket és külföldieket egyaránt. A 17 országból származó 8537 megkérdezett utazó több mint négyötöde (83 százalék) utazott már repülővel sporteseményre, míg 71 százalékuk az elmúlt három évben szállt repülőre egy koncert miatt, vagy tervezi ezt a következő 12 hónapban. Az elemzés készítői megjegyzik, hogy lineáris növekedést tételeztek fel. Ez kicsit csalóka lehet, hiszen a szektor általában nagy események alkalmával lendül fel igazán, ilyen például a mostani párizsi olimpia, vagy Taylor Swit „Eras Tour” című világ körüli koncertsorozata. 

– mondta a Bloombergnek Christopher Ross, a Collinson International EMEA elnöke. „Ha valaki sport- vagy zenei eseményre megy, az élmény nem csak akkor kezdődik, amikor belép a stadionba. Izgalom maga a tervezés és az utazás is” – tette hozzá. 

A foci és a Forma–1 mindent visz 

A rendezvényekre utazók mintegy 83 százaléka futballmérkőzésekre, kosárlabda-mérkőzésekre, olimpiára, F1-es versenyekre vagy teniszbajnokságokra tart – csökkenő sorrendben az öt legnépszerűbb sporteseményre. Egy olyan világban, ahol a streaminghálózatok könnyen nyitnak utat egy adott sportág iránti rajongáshoz, Ross szerint 

A foci a felmérésben részt vevő sportrajongók 69 százalékát vonzotta. Jellemző tendencia, hogy egyre népszerűbb a fiatalok körében a Forma–1, ebben nagy szerepe van a Netflix 2019-ben bemutott a Drive to Survive (Hajsza a túlélésért) című dokumentumsorozatának. 

A száguldó cirkusz iránt rajongók 30 százaléka a sorozatnak tulajdonította a sportág iránti érdeklődését. 2023-ban egy átlagos versenyhétvégén több mint 270 ezer néző volt jelen személyesen egy futamon, a 2019-es átlag csak 195 ezer. 

A biznisz értékét nemcsak az érdeklődők száma, de a jegyárak emelkedése is növeli. Az Egyesült Királyságban az idei nyári futamokra a jegyek ára elérte a 600 fontot (kb. 280 ezer forint) a legjobb helyekért, az általános belépő pedig gyakran több mint 400 fontba kerül fejenként – a két évvel ezelőtti 300 fonthoz képest. Ez még Lewis Hamiltonnál is kiverte a biztosítékot, tiltakozott az ilyen mértékben emelkedő árak ellen. 

A jegyek azonban csak egy részét jelentik a sportturizmusnak, ott vannak a szállásköltségek, az étkezés, a taxizás, az ajándéktárgyak vásárlása és még egy csomó egyéb költség is. A Collinson adatai szerint az 

• utazók 77 százaléka egy vagy két nappal egy koncert vagy verseny előtt érkezik, 
• 80 százalékuk pedig egy-három napot marad még az esemény után.  

A párizsi olimpiai játékok, bár a vártnál kisebb nemzetközi turisztikai vonzerővel bírnak, még mindig elég turistát vonzanak ahhoz, hogy az Airbnb-foglalások 133 százalékkal emelkedjenek a tavalyi év azonos időszakához képest. A nemzetközi turisták várhatóan 5 ezer dollár körüli összeget fizetnek a szállodai tartózkodásért, a repülőjegyekért és a rendezvényre szóló jegyekért. A sportrajongók a repülőtereken is szeretnek költeni, a pedig Collinson felmérése szerint 

Közülük is a 25–34 évesek a legnagyobb költekezők, egyharmaduk 1000 dollárnál is többet költ, miközben a járatára várakozik. 

Taylor Swift húzta a United Airlinest 

A zenei fronton Collinson a turizmus motorjaként említi az olyan nagyszabású eseményeket, mint a Rock in Rio, a Coachella és Taylor Swift „Eras Tour” című koncertsorozata. Ez utóbbi azonban valószínűleg ritka kivétel lesz a zenei turizmusban. A United Airlines Bloomberg által idézett adatai szerint a Swift-rajongók a koncertek idején 45 százalékkal dobták meg például a müncheni és a milánói desztinációkból származó bevételt. Párizsban pedig simán lenyomták az olimpiai szállodarohamot is.