késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Soha nem látott ütemben fegyverkeznek a kelet-közép-európai országok
Szlovákia elnöke „érzelmes pillanatnak” nevezte, amikor júliusban leszálltak országában az első újonnan vásárolt F-16-os vadászgépek. Lengyelország védelmi minisztere mérföldkőnek nevezte az amerikai Apache helikopterek megrendelését. Bukarestben óriásplakátok hirdetik büszkén, hogy az amerikai F-35-ösöket „Romániának építik”. A NATO keleti tagállamai soha nem látott mértékben fegyverkeznek.
A NATO keleti szárnyán manapság nincs hiány izgalomban. A 14 tagállam együttesen olyan szintre növelte védelmi kiadásait Oroszország ukrajnai invázióját követően, amilyenre a kommunizmus bukása óta nem volt példa. Ez csak idén 70 milliárd dollárt tesz ki – számolta ki a Bloomberg.
A katonák még több pénzt akarnak
A repülőgépekre, helikopterekre, harckocsikra és rakétarendszerekre leadott megrendelések azonban rávilágítottak arra, hogy a hidegháború óta legveszélyesebb időszakban milyen sokat kell még tenni ahhoz, hogy felzárkózzanak a NATO-szabványokhoz. Gyakori módszer a blokkban, hogy az Ukrajnába küldött, gyakran még szovjet felszereléseket cserélik le korszerűbb, nyugati technológiákra. Megpróbálják minél gyorsabban kiépíteni a katonai képességeket, amelyeket a legtöbb ország évtizedekig elhanyagolt, mivel a Varsói Szerződés megszűnése és a balkáni háborúk befejeződése után a védelmi kérdések háttérbe szorultak.
Így a régió országai a katonai szövetség legnagyobb pénzköltői gazdaságuk méretéhez képest. Ez azonban még így is csak a töredéke annak, amire szükség lenne – vélik a Bloomberg által megkérdezett katonai vezetők. Ráadásul az új felszerelésekhez megfelelően kiképzett személyzetre is szükség lenne.
Miután húsz évig szinte semmit sem csináltunk ezen a területen, lényegében az első vagy második generációs gépekről egyenesen a negyedik vagy ötödik generációra kell átugrani
– mondta Daniel Zmeko tábornok, a szlovák fegyveres erők vezérkari főnöke. „Ez olyan, mintha egy 386-os processzoros számítógépről a mai legfejlettebb többmagos hálózati megoldásokig kellene eljutnunk” – tette hozzá.
A NATO keleti szárnya költi a legtöbbet
Mindehhez hozzá kell tenni, hogy Európa nyugati része sem jeleskedett a védelmi kiadások növelésében az elmúlt évtizedekben. Donald Trump elnöksége során éles kirohanásokat intézett ezzel kapcsolatban az öreg kontinens vezetőinek címezve.
2021-ben, egy évvel azelőtt, hogy Vlagyimir Putyin megszállta Ukrajnát, a kontinens legnagyobb gazdaságai közül csak az Egyesült Királyság teljesítette a szövetség által kitűzött, a bruttó hazai termék 2 százalékát kitevő célt. A múlt héten, a NATO új vezetőjeként töltött első napján Mark Rutte is sürgette a tagállamokat, hogy teljesítsék vállalásaikat és fejlesszék tovább katonai képességeiket.
A NATO keleti szárnyát először az ösztönözte a katonai kiadások növelésére, amikor Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet. A második régiós fegyverkezési hullám az Ukrajna elleni orosz invázió idején következett be.
Észtország az elmúlt 18 hónapban többet költött védelmi célokra, mint a megelőző harminc évben
– mondta Magnus-Valdemar Saar, a balti ország védelmi beszerzési ügynökségének vezetője.
Az életszínvonal és az infrastruktúra fontosabb volt
A kritikusok szerint Kelet-Európa csak most hajtja végre azokat a beruházásokat, amelyeknek már akkor meg kellett volna történniük, amikor az első körös NATO-csatlakozás végbement 1999-ben. Ehelyett a nyugati szövetségesekre támaszkodtak, miközben a kormányok a hangsúlyt az életszínvolatat, az infrastruktúrát fejlesztő kiadásokra helyezték át; például a távközlési hálózatok, a közlekedés korszerűsítésére, a lakhatási válság megoldására.
A régiós államok csökkentették védelmi képességeiket, gyakran a töredékére annak, ami a Varsói Szerződés, a NATO kommunista ellenfele idején volt.
Szlovákia például Zmeko szerint mindössze 30 harckocsival rendelkezik, szemben a Csehszlovákiától való 1993-as elszakadáskor meglévő 960 tankkal.
A probléma a kiadások krónikus hiánya – mondta Hanno Pevkur észt védelmi miniszter. Az Oroszországgal közös határon fekvő ország a GDP 3,4 százalékát fordítja védelmi kiadásokra.
A probléma az, hogy az elmúlt harminc évben a GDP egy százalékát fordítottuk védelemre, néhány országban még ennél is kevesebbet
– mondta az észt miniszter. „Ez pedig azt jelenti, hogy most az adófizetők terhei meredeken megnőnek” – tette hozzá.
Lengyelország az élen
A régión belül Lengyelország az első helyen áll, kiadásai meghaladják a GDP 4 százalékát. Alig egy hónappal az ukrajnai invázió után a parlament törvényt fogadott el arról, hogy növeli a hadiipari költségvetést, és létrehozott egy külön alapot a költséges beszerzések finanszírozására.
A megrendelések között szerepel több tucat vadászrepülőgép, több mint 1300 harckocsi Dél-Koreából és az Egyesült Államokból, valamint 100 AH-64E Apache harci helikopter a Boeingtől, amely 10 milliárd dolláros összegével az ország eddigi legnagyobb katonai beszerzése. Augusztusban a kormány 1,2 milliárd dolláros megállapodást írt alá a Raytheon Technologies vállalattal a Patriot légvédelmi elemek alkatrészeinek gyártásáról.
Grzegorz Potrzuski dandártábornok, a lengyel szárazföldi erők tüzérségének vezetője szerint az új hardverek beáramlása javította a morált. Véleménye szerint a helyzet olyan, mintha egy Fiat 126-os kisautót hasonlítanánk össze egy Mercedes S-osztályúval. Lengyelországban évtizedek óta nem volt ilyen időszak.
Ha a fegyveres erők fejlődését nézzük, akkor az egyik legerősebb hadsereg leszünk – természetesen Európa ezen részén, de a NATO-ban is
– tette hozzá.
Ám az új eszközökhöz új raktárakat kell építeni, új személyzetet kell felvenni és kiképezni.
- Lengyelország ígéretet tett arra, hogy 2035-ig több mint kétszeresére, 250 ezerre növeli a hivatásos katonák számát.
- A hadsereg mintegy 20 ezer fővel bővült, így 2023 végére a létszám 134 ezerre emelkedett.
- Romániában erős nyomás nehezedik a hadvezetésre, hogy a mintegy havi 500 eurónak megfelelő kezdő fizetést megemeljék a hadseregben, hogy a katonai pálya vonzó legyen a jól képzett, megfelelő képeségekkel rendelkező fiatalok számára.
„Nehéz megtanítani egy 40-45 évesnek, hogy hogyan kell használni ezeket az új rendszereket” – mondta Daniel Zmeko.
Ideális esetben találsz egy 18 éves fiatalembert, aki már több száz vagy akár több ezer órát töltött a számítógépek használatával
– tette hozzá. A közeljövőben eldől az is, hogy a régiós fegyverkezési hullám hogyan folytatódik, ugyanis a NATO-tagállamoknak az idén közzé kell tenniük új védelmi terveiket, beleértve a 2044-ig szóló kiadási kötelezettségvállalásokat is.
A közvéleményre is szükség van
Zmeko szerint a kormányok elkötelezettsége mellett szükség van arra is, hogy a közvélemény is melléjük álljon. „Az igazi kérdés az, hogy Európában megvan-e az akarat ehhez” – mondta. „Hajlandó lesz-e meghúzni a nadrágszíjat, és megmondani a polgárainak, hogy a következő néhány évben vagy akár egy évtizedben az életszínvonal nem biztos, hogy javulni fog, mert a biztonságunkat kell előtérbe helyeznünk” – tette hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.