Huszonegyedik századi tájképek

Különösen a fotó szerelmeseinek kedveznek a szeptember eleje óta nap nap után nyíló kiállítások. Klasszikusok, ismert nevek és egészen fiatalok egyaránt feltűnnek a budapesti galériákban.

André Kertész magyarországi, párizsi és New York-i korszakának fotográfiáiból rendezte szezonnyitó kiállítását a Vintage Galéria. Az 1910-es és 20-as évekből származó kisméretű kontaktmásolatok képviselik Kertész legkorábbi munkáit a Magyar utcai galériában, a legkésőbbi alkotás pedig 1972-ből származik. A kiállításhoz kapcsolódóan egy negyven fényképet tartalmazó katalógust is megjelentetett a galéria.

Öt fotóművész munkái láthatók a kArton Galériában október 6-ig. Csoszó Gabriella, Fekete Zsolt, Kudász Gábor Arion, Surányi Miklós és Szilágyi Lenke nem klasszikus témákat örökített meg most kiállított képein. Olyan helyszíneken készítettek fotókat, ahol látványosan megjelenik az ember – nem feltétlenül kedvező – beavatkozása a természetbe. A kritikus hangvételű, néha humoros, ám személyes kötődést is kifejező fotók a tájkép műfajának 21. századi példái.

Csoszó Gabriella munkáit – három másik művész fotóival együtt – a 2b Galéria e héten nyíló kiállításán is megtekinthetjük. A Múltfutam című tárlat darabjai különös módon keletkeztek: magyar és német fotográfusok és írók utaztak el együtt egymás életének fontos helyszíneire, hogy ott fényképeket készítsenek és esszéket írjanak. A szeptember 12-i megnyitón Grecsó Krisztián és Kiss Noémi olvas fel az elkészült irodalmi alkotásokból.

A Paulay Ede utcában található Nessim Galéria október 19-ig mutatja be Barta Zsolt Péter legújabb munkáit. Az eddig leginkább nagyméretű, testrészeket ábrázoló fotóiról ismert Barta ezen fényképei hatalmas csarnokokat ábrázolnak. Az ember által teremtett épített környezet fenséges, tiszteletet ébresztő is lehet, legalábbis Barta Zsolt Péter fotóin ilyennek látszik. A kiállítással egy időben jelent meg a fotóművész eddigi munkásságát összefoglaló CodeX című album, amely mind méretével, mind igényes kivitelével felhívja magára a figyelmet.

A legfiatalabb fotós generáció tagja, Hermann Ildi kiállítása látható a Dorottya Galériában. A tárlat címében szereplő Nyaralók kétféle módon értelmezhető. Vonatkozhat arra az épülettípusra, amelyet a hatvanas-hetvenes években olcsó technológiával hoztak létre, és amely a városi ember természetbe való menekülésének szinte egyetlen útját jelentette. Emellett a fényképeken megjelenik a vakációzó ember is, akit sajátos életérzéssel tölt el a vidéki nyaralóban eltöltött idő. Hermann ezeken a fotókon a hétköznapi, mindenki által ismert helyzetek furcsaságát, szépségét mutatja meg.

A Képíró utcából a Rottenbiller utcába költözött Stúdió Galéria egyik fontos célja, hogy fiatal művészeknek megteremtse az első bemutatkozás lehetőségét. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója mindezen túl Stúdió-díjjal is jutalmazza a legtehetségesebbnek tartott fiatal alkotókat. Az elismerést tavaly Rácz Márta és a Khoór Lilla–Will Potter szerzőpáros kapta, az ő közös kiállításuk szeptember 29-ig tekinthető meg a galériában.

Mindhárom művész készít videókat és installációkat, Khoór Lilla és Will Potter a stúdió galériabeli kiállításon is installációt állít ki. Ektoplazma című munkájuk digitális fényképek felhasználásával készült, és a kép társadalmi értékére kérdez rá. Rácz Márta pedig könyveket alakít át, hogy az azok által képviselt, az azokban élő szellemi tartalmakat felmutassa.

Különös kiállításban lelhetik örömüket az érzékeny szemű, igényes vásárlók az Inda Galéria legújabb, DesignKépző Művészet című kiállításán. Egymás mellé kerültek festmények, fotók, ékszerek, lámpák, cipők, sőt még egy papírkosár is. Ezek a használati tárgyak ugyanolyan gondos tervezőtevékenység során öltenek formát, mint a képzőművészeti alkotások, így azoknál nem kevesebb figyelmet érdemelnek. A tárlat valószínűleg hozzásegít ahhoz a felismeréshez, milyen hatalmas különbség van a nagy szériában gyártott termékek és a dizájner által megálmodott tárgyak között, ezenkívül segít igényesebb vásárlókká válnunk.