Forint: Történelmi csúcsról történelmi mélybe - mi jöhet még?

Bár a hazai deviza az évforduló előtti utolsó kereskedési napon több mint két egységgel javított az euróhoz képest, meglehetősen kicsi az esélye, hogy az egy évvel ezelőtti történelmi csúcs közelébe erősödjön ma. Hiszen hétfőn piaczáráskor annál nagyjából 45 forinttal drágábban, 273 forinton váltották az eurót. Persze ez még mindig sokkal kedvezőbb, mint a márciusi szintek. Akkor ugyanis történelmi mélyben járt a forint kurzus, március 5-én 316,41 forinton váltották az eurót a bankközin, amire még nem volt példa - ahogy az alig néhány hónappal azelőtti 228,49 forintos árfolyamra se.

Hogy mi vezetett tavaly nyáron az extrém erős forint kialakulásához? Elsősorban az nyitotta meg a forint előtt a kaput, hogy míg a többi régiós deviza folyamatosan erősödött az elmúlt években az euróhoz képest, addig a forintot a jegybanki sávrendszer stabilan a 240-324 egységes váltási szintek között tartotta.

Illetve elsősorban az alsó sávhatár felett, mivel 2004 és 2008 februárja között - amikor is eltörölték a határokat - a forint csak elvétve tartózkodott az euróval szemben a 282 forintos sávközép felett, az alsó határt viszont 2004-ben, és 2006-ban is többször igencsak megközelítette.

Az eltörlésben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány egyetértett tavaly februárban, a jegybank pedig külön üdvözölte, mivel így - saját bevallása szerint - könnyebben tud az elsődleges céllal, az infláció lehorgonyzásával törődni.

Ráadásul a forintnak kedvezett akkor még a válság keményebbik részének kitörése előtti légkör is. Továbbá a válság azon szakaszában a jegybankok még nem csökkenteni kezdték irányadó rátáikat, hanem a hitelezés túlpörgését regisztrálva világszerte emelték őket. Az Európai Központi Bank (EKB) csak júniusban emelt egy egyhe 25 bázispontosat, amivel 4,25 százalékon tetőzött az irányadó rátája a kamatcsökkentési periódus megkezdése előtt.

Ezzel szemben Magyarországon a jegybank 2008 tavaszán több lépésben összesen 1 százalékponttal emelte az irányadó kamatszintet, emiatt nőtt a két deviza kamatkülönbözete, ami az akkor még nem extrémen kockázatkerülő befektetői környezetben szintén kedvezett a forintnak.

És hogy mi vezetett a gyors leértékelődéshez? Első nekifutásra már 2008 őszén 280 forintig értékelődött fel az euró, amit a Lehman csőd, és az azt követő globális tőkepiaci pánik mellett spekulációs támadással - a Deutsche Bank és más magyar bankok közötti elszámolási vita kapcsán - is magyaráznak. Akkor a magyar jegybank a forintot védve - a spekulációt megdrágítva - 300 bázispontos rendkívüli kamatemeléssel reagált.

Ennek rövidebb távon meg is lett az eredménye, hiszen a forint rövid időre visszakerült a 260 egységes váltási szint alá is az euróhoz képest. De nem tartott sokáig a nyugalom, mivel a tavaly novemberben államcsődöt jelentett izland, és sokáig Magyarországra, mint a következő csődbe kerülő országra tekintettek. Aztán hiába kaptuk meg az IMF hitelt, hiába bizonygatták elemzők, politikusok, és a jegybank elnöke is, hogy Magyarország bizony nem Izland a forint csak gyengült egészen márciusig.

Persze ehhez szükség volt arra is, hogy - ha csak rövid időre is - a válság középpontjába kerüljön a régió, a nyugati bankok leányainak túlzott hitelezése kapcsán, és arra is, hogy Magyarország bizonyuljon Kelet-Közép-Európa legsérülékenyebb államának. Aztán márciusban a 310 forint feletti euró elérésekor a jegybank bejelentette, hogy minden monetáris eszközzel - tehát a direkt devizapiaci vásárlással is védi a továbbiakban a magyar devizát. Aztán néhány nehezebb hét, és az MNB beavatkozása után magától is fordult a piaci hangulat - amely legjobban a részvénypiacok szárnyalásán volt látható -, és eltűnt a nyomás a forintról.

És hogy mi várható a tegnap 273 forint környékén járó kurzustól? Egyre csökken a W-alakú recesszió esélye a világgazdaságban, így aztán valószínűleg nem éri újabb a tavaly őszi, idén tavaszihoz hasonló sokk a magyar devizát, vagyis nem kell ismét a 300 forintosnál is drágább euróval küzdeni. Ha pedig lesz korrekció, akkor sem valószínű, hogy Magyarországot ismét kipécézik a régióból, hiszen sokat javult az ország sérülékenysége a tavaly őszi állapotokhoz képest.