Bár a legtöbb hazai banknál már megszűnt, de ahol megmaradt, még mindig a svájcifrank-alapú kölcsön a legolcsóbb a jelzáloghitelek közül – állítják a lapunk által megkérdezett társaságok. A piaci szereplők tapasztalatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is alátámasztja. Az MNB statisztikái szerint a frankalapú lakáshitelek átlagos hitelköltség-mutatója júniusban 7,39 százalék volt, miközben az euróalapúaknál 9,65, a forintalapúaknál pedig 14,87 százalékos THM-et kellett állnia az ügyfélnek.
Az alpesi devizában felvett hitelt már csak néhány piaci szereplő kínálja – érdekes módon inkább a kisebbek, például a Budapest Bank, az Aegon Hitel, az Axa vagy az Allianz Bank. A nagyobb hitelintézetek közül egyedül az UniCreditnél igényelhető még a frankalapú konstrukció, de az alpesi devizában denominált lakáskölcsön THM-je meghaladja az euróalapúét, így az igény valószínűleg marginális lehet. A kínálat szinte teljes megszűnésének eredményeképp a verseny is jóval kevésbé éles e termék esetében. Az MNB adatai szerint egy esztendeje még havonta 60-70 milliárd forintot tett ki az újonnan folyósított frankalapú lakáskölcsönök állománya, az elmúlt hónapokban azonban ez a menynyiség havi ötmilliárd forint alá csökkent. Hasonló arányban esett vissza az alpesi devizában denominált újonnan kihelyezett szabad felhasználású jelzáloghitelek volumene is, a frankalapú személyi kölcsönök pedig szinte teljesen eltűntek a piacról.
A verseny lanyhulásának köszönhetően a THM-eknél is nagy a szórás, vannak olyan piaci szereplők, amelyeknél a hét százalékot sem éri el, máshol viszont két számjegyű a mutató. Bár a legtöbb banknál az elmúlt hónapokban emelkedett a meglévő frankalapú hitelek kamata – és így a havi részlete is –, a lakáshitelt törlesztő ügyfelek nem tülekednek, hogy kiváltsák meglévő kölcsönüket. Legalábbis a piaci szereplők beszámolói szerint a hitelkiváltások száma erőteljesen csökkent. Ennek egyik oka a forint viszonylagos gyengesége lehet, hiszen magas frankárfolyam mellett nem igazán éri meg kiváltani a kölcsönt, de az is szerepet játszhat ebben, hogy a hitelezők többsége ódzkodik a problémás vagy könnyen problémássá váló adósoktól.
Több társaság alkalmazza például azt a stratégiát, hogy ügyfélminőséghez köti a kamatot. A Budapest Banknál ugyan csak néhány tized százalékponttal nagyobb a kamat a magasabb kockázati kategóriába sorolt klienseknél, de az Aegon Hitelnél például már 3,6 százalékpontnyi felárat kell fizetniük az elvárt jövedelmi kategóriába soroltaknak a kiemelt jövedelemmel rendelkezőkhöz képest, az Axánál pedig a legrosszabb minősítésű ügyfeleknek kínált kamat akár hat százalékponttal is magasabb lehet, mint amelyet a legjobb minősítésűek kaphatnak. A kamatperiódus hossza is befolyásolhatja a kölcsön kondícióit: minél rövidebb időszakot vállal a kliens, annál alacsonyabb kamatot érhet el. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.