Eltűnőben a frankhitel

Bár a legtöbb hazai banknál már megszűnt, de ahol megmaradt, még mindig a svájcifrank-alapú kölcsön a legolcsóbb a jelzáloghitelek közül – állítják a lapunk által megkérdezett társaságok. A piaci szereplők tapasztalatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is alátámasztja. Az MNB statisztikái szerint a frankalapú lakáshitelek átlagos hitelköltség-mutatója júniusban 7,39 százalék volt, miközben az euróalapúaknál 9,65, a forintalapúaknál pedig 14,87 százalékos THM-et kellett állnia az ügyfélnek.

Az alpesi devizában felvett hitelt már csak néhány piaci szereplő kínálja – érdekes módon inkább a kisebbek, például a Budapest Bank, az Aegon Hitel, az Axa vagy az Allianz Bank. A nagyobb hitelintézetek közül egyedül az UniCreditnél igényelhető még a frankalapú konstrukció, de az alpesi devizában denominált lakáskölcsön THM-je meghaladja az euróalapúét, így az igény valószínűleg marginális lehet. A kínálat szinte teljes megszűnésének eredményeképp a verseny is jóval kevésbé éles e termék esetében. Az MNB adatai szerint egy esztendeje még havonta 60-70 milliárd forintot tett ki az újonnan folyósított frankalapú lakáskölcsönök állománya, az elmúlt hónapokban azonban ez a menynyiség havi ötmilliárd forint alá csökkent. Hasonló arányban esett vissza az alpesi devizában denominált újonnan kihelyezett szabad felhasználású jelzáloghitelek volumene is, a frankalapú személyi kölcsönök pedig szinte teljesen eltűntek a piacról.

A verseny lanyhulásának köszönhetően a THM-eknél is nagy a szórás, vannak olyan piaci szereplők, amelyeknél a hét százalékot sem éri el, máshol viszont két számjegyű a mutató. Bár a legtöbb banknál az elmúlt hónapokban emelkedett a meglévő frankalapú hitelek kamata – és így a havi részlete is –, a lakáshitelt törlesztő ügyfelek nem tülekednek, hogy kiváltsák meglévő kölcsönüket. Legalábbis a piaci szereplők beszámolói szerint a hitelkiváltások száma erőteljesen csökkent. Ennek egyik oka a forint viszonylagos gyengesége lehet, hiszen magas frankárfolyam mellett nem igazán éri meg kiváltani a kölcsönt, de az is szerepet játszhat ebben, hogy a hitelezők többsége ódzkodik a problémás vagy könnyen problémássá váló adósoktól.

Több társaság alkalmazza például azt a stratégiát, hogy ügyfélminőséghez köti a kamatot. A Budapest Banknál ugyan csak néhány tized százalékponttal nagyobb a kamat a magasabb kockázati kategóriába sorolt klienseknél, de az Aegon Hitelnél például már 3,6 százalékpontnyi felárat kell fizetniük az elvárt jövedelmi kategóriába soroltaknak a kiemelt jövedelemmel rendelkezőkhöz képest, az Axánál pedig a legrosszabb minősítésű ügyfeleknek kínált kamat akár hat százalékponttal is magasabb lehet, mint amelyet a legjobb minősítésűek kaphatnak. A kamatperiódus hossza is befolyásolhatja a kölcsön kondícióit: minél rövidebb időszakot vállal a kliens, annál alacsonyabb kamatot érhet el. VG