Alakuló jogszabályok

Két-három héten belül létrejöhet a megegyezés az érintettek között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizahitelezést korlátozó javaslatairól, és megszülethet az erről szóló kormányrendelet-tervezet – közölte Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a szervezet által megrendezett tegnapi háttérbeszélgetésen. Hozzátette: a szervezet egyetért azzal, hogy a jelzáloghiteleknél a hitel/hitelbiztosítéki érték maximált legyen. A forinthiteleknél 75-80 százalékos arányt tart elfogadhatónak a bankszövetség, az eurókölcsönöknél pedig 60-65 százalék lenne az ideális, maximált mutatószám. (Az MNB javaslatában ezeknél alacsonyabb értékek szerepelnek.) A szervezet egyetért azzal is, hogy a hitelcélt minden esetben vizsgálni kell, csakúgy, mint az adós jövedelmi helyzetét.

Ez utóbbi kapcsán viszont nem a törlesztés/jövedelem arány felső határának meghúzása lenne az üdvözítő megoldás, hanem a bankok scoring (ügyfélminősítő) rendszereinek a szigorítása. Ami pedig a fogyasztási hitelekről szóló törvényt illeti, a bankszövetség azt szeretné elérni, hogy a majdan hatályba lépő jogszabály a jelzáloghitelekre nem vonatkozna, ezt egyébként a vonatkozó uniós direktíva nem is teszi kötelezővé.

Az elnök tájékoztatása szerint pár napon belül elkészülhet az ügynökök működését szabályozó törvénytervezet is. Erdei szerint ennek célja, hogy a közvetítői tevékenység szigorúan szabályozott, engedélyköteles legyen.

A teljes hiteldíjmutató (THM) maximálása kapcsán Erdei úgy fogalmazott: egy általános THM-plafonnal nem értene egyet, ám a pénzkölcsönök nyújtására szakosodott pénzügyi vállalkozásoknál igenis meg kell húzni az uzsorakamat határát, mint ahogy erre számos külföldi példa akad.

Ami pedig a hazai bankok kilátásait illeti: az elnök értékelése szerint a magyar bankrendszer stabil és egészséges, és bár voltak veszteségei, egyetlen forintot sem kellett rákölteni az adófizetők pénzéből. Az elmúlt években megszokott eredményességet ugyanakkor – tette hozzá Erdei Tamás – az idén nem tudja produkálni a szektor: ennek ellenére az összesített eredmény pozitív lesz 2009-ben, bár az előfordulhat, hogy egy-két bank negatív eredménnyel zárja az évet.

Az elnök szerint a tavaly őszi sokkon túljutott a hazai bankszektor, ám a refinanszírozás sokkal drágább, ez mind a betéti, mind a hiteloldalon érezteti hatását. A három hónapon túl nem teljesítő hitelek aránya (NPL) 2009 végére legfeljebb 7-10 százalékra nőhet, ám a bankszektor átlagos tőkemegfelelési mutatója (TMF) a legrosszabb forgatókönyv teljesülése esetén sem csúszik 10 százalék alá.

Erdei leszögezte: a magyarországi bankok hitelezési aktivitása tagadhatatlanul csökkent, ám ez nem a likviditás hiányával függ össze – erről ugyanis a hazai hitelintézeteknél már nincs szó –, hanem kockázati kérdésekkel. A hitelezés érezhető mértékű felfutására rövid távon pedig nem is lehet számítani, igaz, ez többszázalékos GDP-visszaesésnél nem is jelenthet különösebb meglepetést. A sajtóbeszélgetésen elhangzott: a Magyar Bankszövetség elnöksége ajánlást fogadott el a lakossági bankszámlák közötti bankváltás megkönnyítésére, amelyhez a lakossági üzletágban érdekelt, meghatározó súlyú bankok nagy része már csatlakozott, és a többi szereplő csatlakozása is folyamatos.