Hatmilliós PSZÁF-bírság az Erstének, egymilliós a CIB-nek

A panaszos megítélése szerint az Erste Befektetési Zrt. alkalmazásában álló privát bankárnak nem állt jogában a banknál vezetett bankszámlájáról átvezetési megbízásokat teljesíteni, illetve ilyen megbízásokat felvenni; leírása szerint a privát bankár egyetlen alkalommal sem azonosította őt telefonon adott megbízásai, beszélgetései során, továbbá sérelmezte azt is, hogy annak ellenére terhelték meg bankszámláját, hogy ő arra írásban adott volna megbízást a bank részére.

A vizsgálat megállapította: a privát bankárokra vonatkozó szabályozás nyilvános, az ügyfelek számára elérhető, azonban a felügyelet a jogszabályban foglaltak prudens teljesítése érdekében, valamint fogyasztóvédelmi okokból azt várja el az érintett pénzügyi szolgáltatóktól, hogy üzletszabályzatukban, vagy az e célból kialakított hirdetményükben részletesen, vagy a meglévő szabályozásra utalás szintjén nyújtsanak egyértelmű és elérhető tájékoztatást ügyfeleik részére a privát bankárok jogosultságairól.

Az Erste Befektetési Zrt. üzletszabályzatában leírt ügyfélazonosítási lehetőséget a cég és a bank közös belső szabályzata a privát banki ügyfelek pénzforgalmi típusú megbízása esetére azonosítási kötelezettségként szabályozza - állapította meg a felügyelet. A visszahallgatott telefonbeszélgetések egyikében sem hangzott el azonban az ügyfél kódja, azonosítása személyes adatokkal nem történt meg, amivel a cég megsértette a belső szabályzatok rendelkezéseit. A felügyelet elvárása, hogy a szolgáltatók nyújtsanak egyértelmű és elérhető tájékoztatást ügyfeleik részére a privát bankárok megbízás felvételi módjáról és az ügyfélazonosítás módszeréről - derül ki a határozat indoklásából.

A felügyelet megállapította azt is, hogy a panaszos bankszámlája és ügyfélszámlája közötti vizsgált pénzátvezetésekre vonatkozó megbízásait – egy eset kivételével - sem a panaszos ügyfél, sem a bank, sem pedig a bank nevében a megbízást felvevő társaság nem foglalta írásba, amivel sérültek a belső szabályzatban foglaltak.

A PSZÁF a határozat indoklása szerint az intézkedések alkalmazása során a szabályzatokban foglaltak megsértése mellett azt is figyelembe vette, hogy a vizsgált átvezetések a panaszos ügyfél telefonon közölt szándékának megfelelően, számlái aktuális egyenlegeinek figyelembevételével, gazdaságilag indokolható célzattal történtek, amiről a megbízó több alkalommal és módon is visszaigazolást kapott. A felügyelet így a bírság összegét az eset összes körülményét mérlegelve a kiszabható sáv alsó harmadában állapította meg.

A PSZÁF megállapította ugyanakkor: a bank jelentős azonosítatlan és kezeletlen kockázatot vállalt azzal, hogy írásba foglalás nélkül több alkalommal vett fel pénzátvezetési megbízást ügyfelétől telefonon, ügyfélazonosítási eljárás alkalmazása nélkül. A két szolgáltatót kötelezte arra: a jogszabályoknak megfelelően alakítsák át belső szabályozó dokumentumaikat, különös tekintettel az általuk végzett tevékenységek részletes és nyilvános szabályozására, az ügyfelek szerződéskötés előtti azonosítására és a szerződés írásba foglalására, illetve mindenkor alkalmazzák az e területeket érintő belső szabályozást.

Egymilliós bírság a CIB-nek

A CIB Bank Zrt.-re pedig egymillió forint bírságot rótt ki egyes jogszabályok megsértése miatt a PSZÁF egy panaszbejelentésre indított vizsgálat nyomán.  
 
A felügyeleti vizsgálat azt kívánta megállapítani, hogy a CIB a panaszossal fennálló üzleti kapcsolata során betartotta-e a törvényi és saját szabályzatában foglalt rendelkezéseket.

A panaszos jelzése szerint a bank rossz fedezettségi adatokat közölt vele két héten keresztül.

A CIB nyilatkozatában a tévedést elismerte. A bank a nyilatkozat szerint adminisztrációs hiba következtében 2008. május 20. és június 4. között a napi pozíciójelentéseket hibás tartalommal adta meg, az ügyfélfedezettségi mutatót rosszul számították ki, a valós értéknél magasabb értéket mutatott. A hiba felfedezését követően az ügyfelet értesítették, illetve belső vizsgálatot folytattak le.

"Az ügyben lefolytatott belső vizsgálat megállapítása szerint a bank hibás adatközlésének időszaka alatt ügyfelünk olyan határidős pozíciót nyitott, amelyet valós fedezeti adat alapján nem nyithatott volna meg. Ezen ügylet az ügyfél számára veszteséget okozott" - idézi a nyilatkozatot a PSZÁF határozat.

 A felügyelet szerint a bank nyilvántartási rendszerében pontatlanul mutatta ki, és ügyfelével tévesen közölte az általa nyújtott óvadék mértékét, megsértve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény (Bszt.) rendelkezéseit.

A PSZÁF megállapította, hogy a jogszabálysértő magatartásból eredő kártérítési igény elbírálása ugyan nem tartozik a hatáskörébe, intézkedései alkalmazásánál azonban tekintettel volt a bank kárrendezési szándékára.

A bírság összegének meghatározásakor a felügyelet súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a bank a téves tartalmú pozíciójelentések adatait viszonylag hosszabb időtávon, két héten keresztül nyújtotta ügyfelének.

Enyhítő körülményként vette ugyanakkor figyelembe, hogy miután a hibát észlelte, arra haladéktalanul felhívta ügyfele figyelmét, és kárenyhítési intézkedéseket tett, továbbá a vizsgálat során a felügyelettel együttműködött.

A bírság összegét az eset összes körülményeit mérlegelve az alkalmazható összeghatár alsó harmadában állapította meg a felügyelet.

A PSZÁF felszólította a bankot arra, hogy nyilvántartásait mindenkor pontosan, ügyfelei pénzeszközeiről valós képet mutatóan vezesse, és ezekre a nyilvántartásokra támaszkodva pontos tájékoztatást adjon az ügyfeleknek.