A hazai irányadó kamatráta csökkenésével párhuzamosan egyre népszerűbbé válik a forinthitelezés, miközben devizahitel-állományukat igyekeznek leépíteni a háztartások és a vállalatok is – olvasható ki a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a hazai hitelintézetek januári összevont mérlegéről kiadott jelentéséből.
Hatályba léptek hétfőn "a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról" szóló (köznyelven: devizahiteleket korlátozó) kormányrendelet azon passzusai, amelyek maximálják a hitel/fedezet arányt. A hitelezhetőségi limiteket csak június 11-től kell alkalmazni.
Az alacsony kamatkörnyezet hatására ugyanakkor már nem olyan népszerűek a bankbetétek, emiatt zsugorodik a hitelintézetek mérlege. E tekintetben kétirányú folyamat hat egyszerre – állapítja meg az MNB –: egyfelől a lakosság továbbra is nettó hiteltörlesztő, vagyis leépíti – főleg deviza- – hiteleit, másfelől március óta példátlan mértékű volt a pénzkivonás a bankbetétekből.
Igaz, főleg a forintbetétekből vettek ki tetemes, mintegy 117,3 milliárd forintnyi összeget, míg a devizabetétekbe 19 milliárdot helyeztek el. Érdekesség, hogy a forinthitel-állomány viszont 6,2 milliárddal növekedett januárban, elsősorban a 8,2 milliárd forintos nettó hitelfelvétel következtében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.