Kilenc cég fizet osztalékot

Azonkívül, hogy a Richter minden idők legmagasabb osztalékának kifizetéséről döntött a 2009-es évre, az idei közgyűlési szezon nem hozott sok meglepetést. Osztalékfizetés mellett összesen kilenc tőzsdei cég döntött. A Magyar Telekom, a gyógyszergyárak és az áramszolgáltatók a szokásokhoz híven juttatnak a nyereségből a részvényeseknek, a Mol, az OTP, a TVK, a Rába és az FHB viszont inkább megtartja és visszaforgatja az elért profitot. Némi meglepetést a részvényesek számára legfeljebb még az Állami Nyomda okozott, amely a visszaesett elemzői várakozásoknál is gyengébb eredményadatokat tett közzé gyorsjelentésében. A hazai közgyűlési szezont csupán a Zwack „késte le”, amely várhatóan a nyári hónapokban tartja részvényeseinek éves öszszejövetelét, ugyanis a többiekhez képest később zárja a pénzügyi évét. (A társaságtól az elemzők 1000 forintos osztalékfizetést várnak.)

Olyan időszakot élünk, amikor jobb a megtermelt nyereséget „elspájzolni”, mint azonnal kifizetni osztalékként – summázta lapunknak az idei közgyűlési szezonon született részvényesi döntéseket Miró József, az Erste Befektetési Zrt. elemzője. Mint mondta: pontosan az következett be, amire számítani lehetett. Az FHB Jelzálogbank és az OTP egyértelműen az akvizíciós célokkal indokolta az osztalékfizetés elmaradását, az utóbbival kapcsolatban már konkrét találgatások is napvilágot láttak. Miután Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy következő vételi célpontként hazai bankot szemeltek ki, a piacon máris megindult a spekuláció a Credigen Bankkal kapcsolatban. Az üzleti célpont persze még most is titok, az viszont biztos, hogy a legnagyobb hazai hitelintézet már tavaly és tavalyelőtt sem fizetett osztalékot. Utoljára 2007-ben láthattak hasznot papírjaikból a tulajdonosok, részvényenként 145 forintot. Az OTP Bank Nyrt. a 2009-es évi magyar számviteli szabványok szerinti 102,3 milliárd forint adózott eredményét a 10,2 milliárd forint általános tartalékképzés után az eredménytartalékba helyezi. Hasonlóan döntöttek az FHB tulajdonosai is: a 2009-es, magyar számviteli szabvány szerinti 6,54 milliárd forintos adózott nyereséggel záró társaságnál 5,89 milliárd forint mérleg szerinti nyereség kerül az eredménytartalékba. A banknál utoljára 2006-ban kaptak forintokat a részvényesek a papírjaik után, a névérték 32 százalékát.

A mostani óvatos takarékoskodás után mind az OTP, mind a Mol egy-két év múlva már biztosan fizet osztalékot – jelzi előre Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank részvényelemzője. Véleménye szerint 2010 májusában az OTP-nek még kiemelten fontos, hogy jó hitelminősítéssel jegyezzék a piacon, a Mol pedig a beruházásokra koncentrál. A nagybank következő közgyűlésén egyébként már várható a társaság két-három éves osztalékstratégiájának bejelentése, a Molnál pedig – Mosonyi György vezérigazgató beszámolója alapján – pontosan lehet tudni, hogy mire költenek a következő években. Az olajipari cégcsoport 2010–12 között, akvizíciók nélkül 6,2 milliárd dollárt fordít beruházásokra, fejlesztésekre saját pénzből, ennek révén további 3-4 százalékos kitermelésnövekedéssel számolnak. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató úgy fogalmazott: az osztalék eredménytartalékba helyezése hozzásegíti a csoportot ahhoz, hogy az INA be tudja fejezni a beruházásait, de hozzájárul ahhoz is, hogy a Mol megtartsa pénzügyi rugalmasságát, ez egy ilyen időszakban különösen fontos. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy „egy konszolidáltabb időszakban” majd az éves eredmény 40 százalékát is visszaadják a tulajdonosoknak.

A gyógyszergyártók közül az Egis hosszú évek óta mindig 120 forintos osztalékot fizet a részvényei után – jegyzi meg a Raiffeisen Bank elemzője –, pedig megengedhetnének maguknak többet is. A társaság ugyancsak akvizícióra készül, s jól működő céget szeretne venni – magyarázza Herczenik Ákos. A Richter esetében a részvényenkénti 770 forintot maga a vezérigazgató, Bogsch Erik is úgy értékelte: a társaságnál ez minden idők legmagasabb osztaléka. (Korábbi elemzői várakozások 690 forintra kalibrálták a várható osztalék nagyságát.) A cég, ahogy az elmúlt 94 évben mindig, most is nyeresége 25 százalékát fizeti ki a részvényeseknek. A tavalyi jó eredményhez elsősorban az oroszországi és egyesült államokbeli exportteljesítmény járult hozzá, továbbá sokat segített az is, hogy a 2008-as szinthez képest 2009-ben jelentősen gyengült a forint.

A Magyar Telekom közgyűlése papíronként 74 forint osztalékot szavazott meg a részvényeseknek. A társaság a 77 milliárd forint osztalékot a 74,2 milliárd forint adózott eredményből, míg a fennmaradó 2,8 milliárd forintot az eredménytartalékból fizeti ki. A kisebbek közül a Forrás Nyrt. az előző évhez hasonlóan csak az elsőbbségi részvényekre fizet. A Graphisoft Park az idén 25, a Kulcs-Soft – amelynek papírjai tavaly óta forognak a tőzsdén – 20 forintot ad részvényenként. A Pannon-Flax viszont egyáltalán nem fizet osztalékot a 2009-es év után.

Ugyancsak nem kapnak papírjaik után a Rába részvényesei, viszont a társaságnak sikerült jelentős mértékben, 701 millió forintra csökkentenie a 2008. évi 5,1 milliárd forintos veszteséget. A Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. (TVK) a petrolkémiai ipar helyzetének húszéves mélypontjával indokolta a 2009-es évi osztalékfizetés elmaradását. A Fotex Holding európai részvénytársaság csak a tőzsdén nem forgó osztalékelsőbbségi részvényekre fizet osztalékot, részvényenként 0,42 eurót. A BÉT-re a cégnek csak a törzsrészvényeit vezették be, amelyek tulajdonosai utoljára az 1997. évi profitból részesültek.