Lépjünk-e olajra a részvénypiacról?!
A magyar részvénypiac egyik legnagyobb szereplőjét és a kisbefektetők közkedvelt értékpapírját, az OTP-t a nemzetközi befektetői hangulat kedvezőtlen alakulásán kívül az árfolyamot jelentősen befolyásoló kormányzati kommunikáció is negatívan érintette. Így az említett időintervallumban a bankpapír több mint 32,5 százalékot veszített értékéből.
Úgy gondolom, a fentiek fényében jogosan merül fel kérdésként a befektetőkben, hogyan tudnák a kedvezőtlen árfolyammozgások számukra hátrányos hatását csökkenteni. A különböző futamidejű kötvények és részvények hozamának nem tökéletes együttmozgásán alapuló diverzifikált portfóliók esetleges pozitív hatásait sokan tárgyalták már, de a nyersanyagokban, különösen az olajban rejlő lehetőségekről nem sokat hallani. A médiában gyakran emlegetett két kőolajfajta az északi-tengeri brent és a WTI (West Texas Intermediate). Mindkettő könynyűolaj, mivel a sűrűségük a vízénél kisebb, illetve kéntartalmuk alacsony, ezért „édesnek” is nevezik azokat. Kereskedésük főként a New York-i árutőzsdén (NYMEX), ötszáz és ezerhordós egységekben, az azonnali és határidős piacokon történik.
Az olajárat a közgazdaságtanból jól ismert kereslet-kínálati viszony határozza meg, illetve a spekulatív tőke rövid távú várakozásai befolyásolják. A kitermelés volumene, a felhalmozott készletek, a fogyasztás tendenciája, a gazdasági növekedés üteme nagy hatással van az olajárra. A nyersanyag véges voltán túl a reálgazdaság talpra állása, a javuló GDP-kilátások, illetve a Mexikói-öbölben történt katasztrófa kapcsán a platformok biztosításáért fizetendő megnövekedett díj (amelyet a kitermelők nyilvánvalóan a végső fogyasztókra terhelnek majd) az, amely támaszt nyújthat az olajárnak hosszú távon.
Egy gyors válságból való kilábalás és jelentős GDP-bővülés esetén a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint évente 2,6 százalékkal növekszik a kőolaj iránti kereslet 2014-ig, ez éves szinten naponta 1,1 millió hordós keresletbővülést feltételez. A növekedés kielégítéséhez az OPEC termelőkapacitását megfelelőnek tartja a szervezet, ezért egy ilyen optimista forgatókönyv esetén sem vár 100 dollár fölötti hordónkénti olajárat. Ugyanakkor a kőolajfogyasztás motorja a közlekedési szektor lehet, amelynek nyersanyag-felhasználása komoly hatással lesz az árfolyamra. Érdekes a gépjárművek által támasztott olaj iránti igény közelebbi vizsgálata, amely a rohamosan fejlődő kínai népesség adatait ismerve fontos. A közlekedés által támasztott kereslet több összetett faktorból áll, de egy egyszerű egyenlettel kifejezhető. A flotta meghatározásakor a használatban lévő gépjárművek számát, típusát és üzemanyag-felhasználását, illetve az átlagosan megtett mérföldadatokat mérik és osztják el az egy gallon üzemanyagra jutó mérföldek számával.
A Nemzetközi Energiaügynökség egyik kimutatásában említett példa szerint a 2008-as amerikai járműpark összesen 249 millió darabból állt, ennek 55 százaléka volt személyautó, a többi buszokból és egyéb járművekből tevődött össze. 1985-től az amerikai járművek átlagos fogyasztása 13,9 mérföld/gallonról (5,91 km/l), 1991-re 16,2 mérföld/gallonra (6,89 km/l) csökkent, ez 16,55 százalékos átlagos távolságnövekedés hat év alatt. A 2008-as fogyasztási adat 17,1 mérföld/gallon volt (7,27 km/l), ami mindössze 5,55 százalékos emelkedést jelent 17 éves idő-távon. Fontos kérdés, hogy az ázsiai térség autóparkjának bővülése képes lesz-e befolyásolni a globális olajkeresletet a világszintű fogyasztás és a futott távolság adatainak jelentős módosításán keresztül, tekintettel a motorok általánosan javuló üzemanyag-felhasználására. Mivel a globális kereslet kielégítésére képes kitermelői kapacitás rendelkezésre áll, vélhetően a hírek és a spekulatív tőke hatása dominálja majd a nyersanyag árfolyamát az elkövetkező időszakban.
Az öt-tíz éves befektetési időtávra szóló prognózisok és árfolyamjóslatok helyett az Aegon Befektetési Alapkezelő úgy gondolja, hogy a befektetőknek olyan közepes kockázatú megoldásra van szükségük, amelynek segítségével akár a rövid távú árfolyammozgásokat (mind az emelkedést, mind a csökkenést) is képesek lehetnek meglovagolni. Az abszolút hozamú származtatott alapok rugalmas befektetési politikájuknak köszönhetően alkalmasak arra, hogy akár napon belüli, akár hosszabb távú pozíciófelvételek segítségével befektetési flexibilitást és jelentős hozamlehetőséget nyújtsanak a megtakarítóknak. Magyarország legnagyobb abszolút hozamú származtatott alapja, az Aegon Atticus Alfa Származtatott Befektetési Alap 2006. február eleje óta sikeresen fektet deviza- és nyersanyagpiaci származtatott termékekbe, ezért ideális választás azok számára, akik túlfűtöttnek tartják a hosszú ideje tartó részvénypiaci emelkedést, és a tőkeáttételes spekulatív befektetések részvénypiaci profitpotenciálhoz közeli lehetőségeit kihasználva közepes, illetve közepesen magas kockázat mellett szeretnének befektetni.
Tájékoztatás
Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen elemzés nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés részletes feltételeit az alap tájékoztatója tartalmazza, amely a mindenkor érvényes kondíciós listákkal együtt megtalálható a forgalmazási helyeken. A befektetési alap forgalmazásával (vétel, tartás, eladás) kapcsolatos költségek az alap kezelési szabályzatában és a forgalmazási helyeken megismerhetők.
A szerző az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő befektetési szakértője
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.