Hiába az átütemezés, sorra dőlnek a hitelek

Ez a helyzet az elmúlt időszakban jelentős mértékben tovább romlott, melyet a legfrissebb MNB statisztikák is tükröznek. Közép-Kelet Európa országainak többsége (kivétel Szlovénia, Szlovákia és Csehország) lényegében hasonló kihívásokkal néz szembe, mint hazánknak.

„A nem-teljesítő hitelek aránya Magyarországon a lakossági hiteleken belül 2010 márciusára elérte a 8,1 százalékot, amely jelentős növekedés a 2008. decemberi 3,1 százalékhoz képest. Ez az arány mostanra elérte a 10,5 százalékot. Ez a késedelmes hitel állomány majdnem megháromszorozódását jelenti két év alatt” – összegezte a számok alakulását Bunna Gyula, a PwC igazgatója.

A késedelmes lakossági jelzáloghiteleken belül egyre jobban elválnak egymástól az eltérő adóscsoportok: a deviza és a forint hitelek, valamint a lakásvásárlási és szabad-felhasználású hitelek. Az a várakozásunk, hogy a hitel portfolió romlás üteme lassul 2010. év végére, nem teljesült. A romlás üteme állandósulni látszik. A korábban általunk is 2010. év végére várt tetőzés helyett további romlás tapasztalható.
 
A különböző szegmensekben található hitelfelvevők késedelmességének okai eltérőek: a forint árfolyamának gyengülés miatti átmeneti zavartól a tartós munkanélküliségig terjedhetnek. Az egyedi esetektől függően rendkívül eltérő a hitelek és a hitelfelvevők viselkedésének várható alakulása: az átmeneti zavar után újrakezdődő törlesztéstől a hitel végleges „bedőléséig” és az ingatlan tulajdonjogának elvesztéséig.

A lakossági hitelezés gyakorlatilag minden szegmensében folyamatosan romlik a portfolió, a korábban várt csökkenő dinamikának a jelei még nem tapasztalhatók. A helyzet az előrejelzés szerint továbbra is romlani fog.

Az újratárgyalt hitelek aránya a teljes állományon belül fokozatosan nő. Az újratárgyalt hitelek pedig növekvő ütemben válnak újra késedelmessé, ami ugyancsak a nem teljesítő hitelek növekedését vetíti előre. A harmadik negyedévben az átstrukturált jelzáloghitel-állomány már közel 25-30 százaléka került 30 napon túli késedelembe, míg 2009. év végén fele akkora átstrukturált jelzálog-hitelállománynak még csak közel 10 százaléka volt késedelemben. A 90 napon túli késedelmek aránya így szeptember végére 10,5 százalékra emelkedett, közel 3 százalékponttal meghaladva a 2009. végi értéket. Ugyanebben az irányban hathat az is, hogy az átstrukturált jelzáloghitelek közel felénél a következő félévben lejár a könnyített törlesztési teherrel járó időszak.

Fontos kiemelni, hogy a forint svájci frankkal szembeni árfolyama a korábban lélektani határnak tartott 200 forint feletti árfolyamon rögzült, mely árfolyam kedvezőtlen hatásai fokozatosan jelennek meg a 90 napon túli késedelmes riportokban.

A tartósan magas törlesztés okozta nehézségeket jelzi, hogy a késedelembe eső ügyfelek egyre magasabb jövedelmi kategóriákból kerülnek ki és az adósoknak a jövedelmük egyre nagyobb hányadát kell törlesztésre fordítani.