Példátlan következetességgel dolgozik Kína a jüan piaci szerepének erősítésén. Peking tervei szerint a jüant először Ázsiában kell a legfontosabb kereskedelmi fizetőeszközzé tenni, hosszabb távon pedig az euró és a dollár mellett a harmadik globális tartalék valutává válhat a kínai pénz. Az időpont nem is lehetne jobb a terv keresztülviteléhez: az euró jövője bizonytalan, a dollár pedig folyamatos nyomás alatt van.
Ennek ellenére sem biztos, hogy a jüannak sikerül elfogadtatnia magát. Kína ugyanis bürokratikus úton próbálja meg irányítani a folyamatot, miközben korábban mindig a piaci erők határozták meg, melyik pénznem válhat igazi globális fizetőeszközzé.
A kínai monetáris politika irányítói a vállalati hitelek piacán keresztül próbálják meg bejuttatni a jüant a globális vérkeringésbe. Becslések szerint a hongkongi pénzpiacon az idén több mint 100 milliárd jüan (3185 milliárd forint) értékben jegyezhetnek jüanalapú vállalati kötvényeket 2011-ben, ez a tavalyi érték több mint kétszerese. Az érdeklődés igen nagy: a McDonald’s már augusztusban kibocsátott jüanalapú kötvényeket, októberben pedig az építőipari gépeket gyártó Caterpillar. Az idén a BP és az orosz kohászati óriás, a Ruszal is hasonló lépésre készül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.