Kötvénypiaci befektetések megspékelve

Napjainkban, ha befektetésről beszélünk, a legtöbb embernek rögtön a részvények és a tőzsde jutnak eszébe, ám a befektetési univerzum ettől sokkal tágabb: a kötvények világa is lehet legalább olyan izgalmas, mint a részvényeké. Kevesen tudják, hogy a kötvénypiacok mérete globálisan legalább duplája a részvénypiacokénak, és az arány még magasabb lenne, ha a származtatott eszközöket is ideszámolnánk. Így nem csoda, hogy a portfóliókialakítási lehetőségek is legalább olyan tágak. A részvénypiacihoz hasonló, regionális és iparági diverzifikáció előnyei mellett ugyanazon kibocsátó kötvényeinek megvásárlása esetén is sokszor felmerülhet választási lehetőség, akár a kötvények lejáratát, akár a devizanemét tekintve, egyéb speciális konstrukciókról – mint például a viszszahívhatóság vagy a részvényre való átválthatóság – nem is beszélve.

A vállalati kötvény eszközosztály azért is kedvelt befektetési forma, mert a vállalati papírok az állampapírokhoz képest hozamfelárat kínálnak – cserébe persze valamivel magasabb a befektető által vállalt kockázat. E papírok árfolyama egyrészt ennek a felárnak a mozgásától, másrészt a mögöttes állampapír hozamának alakulásától függ. A fejlett világban a jelenlegi alacsony állampapírhozam-szintek mellett az alacsonyabb hozamfelár is nagyon értékes tud lenni, hiszen a papír teljes hozamának jelentős arányát ez képviseli. Európában a befektetési kategóriájú, nem pénzügyi vállalatok átlagos hozamfelára 120 bázispont körül van, a teljes lejáratig számított hozam pedig nagyjából 4 százalék, így tehát a felár adja a papír „értékének” majdnem harmadát. Paradox módon a nagy, fejlett piaci, jó hitelminősítésű vállalatok kötvényeinek hozama akár az államkötvényekénél is stabilabb tud maradni, főleg a körülöttünk zajló európai államadósság-válság piaci hatásait figyelembe véve. Például a portugál energiacég, az EDP vagy a Portugal Telecom kötvényeivel a portugál állampapírok hozamánál alacsonyabb szinteken kereskednek, azaz a feláraik kisebb mértékben emelkedtek csak a válság során.

Feltörekvő piacokon általában magasabbak a hozamfelárak, több bennük a szűkülési potenciál, azaz a profitlehetőség, ha a kibocsátó piaci megítélése javul. A Mol két, euróban kibocsátott kötvényének felárai 300-350 bázisponttal magasabbak, mint a hasonló lejáratú ÖMV-papírok spreadjei, ezt természetesen a hitelbesorolásbeli különbség is indokolja. Ezek a Mol-papírok most már az euróban kibocsátott magyar állampapírokhoz képest is nagyjából 100 bázispont felárral forognak. A kibocsátók száma és az instrumentumok likviditása azonban ezeken a piacokon még sokszor korlátozott, főleg a helyi devizában kibocsátott instrumentumok esetén, de ez illikviditási prémiumként szintén beépül a felárakba.

A hazai befektetők számára elsősorban a tágabb régiónkban működő bankok, vállalatok jelzálogpapírjai és kötvényei lehetnek érdekesek. Ebbe a csoportba ugyanúgy beletartoznak magyar bankok akár euróban kibocsátott jelzáloglevelei (FHB, OTP), mint például a CEZ cseh energiacég koronában kibocsátott kötvényei. Ezek az értékpapírtípusok a kisbefektetők nagy része számára szinte ismeretlenek, legalábbis közvetlen megvásárlásuk gondot okozhat vagy költséges, de több alapkezelő is kínál már erre megoldást.

Egy diverzifikált feltörekvő piaci kötvényportfólió kialakítása során a hátrányok (például az illikviditás) valamelyest persze ellensúlyozhatók, akár helyi devizában, akár euróban kibocsátott feltörekvő piaci állampapírok beválogatásával, sőt, a piacok szegmentáltsága miatt itt akár arbitrázslehetőségekre is lehet vadászni.

Az eszközosztály az elmúlt években is szép hozamokat produkált, de a felárak még így is elfogadható szinten vannak, látunk még teret az erősödésre. A vállalati mérlegek a válság nyomán egészségesebbek lettek, csökkent az adósságállomány, s emelkedtek a készpénztartalékok. Az egyre kedvezőbb gazdasági bővülést megerősítő adatok is kedvezően hatnak a vállalati eredményekre makroszinten. A feltörekvő piaci növekedési előrejelzések még optimistábbak, a tőkepiacok stabilizálódását pedig újabb és újabb kibocsátók megjelenése követi. Jelen környezetben kockázatot főként az emelkedő fejlett piaci hosszú állampapírhozamok jelenthetnek, de megoldás erre is van: akár változó kamatozású papírokkal, akár a kamatkockázat fedezésével kiküszöbölhető ez a rizikófaktor.

Ezt a lehetőséget és a befektetők erre vonatkozó igényét felismerve az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő egy új, izgalmas alapot indít Aegon Közép-európai Vállalati Kötvény Befektetési Alap néven. Az alap a hagyományos kötvénybefektetéseken túl vonzó lehetőségeket keres a globális kötvénypiacokon a fentiek szellemében. Total return szemléletű, long-only kötvényalap, fókuszában a feltörekvő kötvénypiacok és ezen belül is elsősorban a tágabb régiónk piacai állnak. Az alap portfóliójának összeállítása során közepes kockázati profil elérésére törekszünk, elsősorban befektetési kategóriájú papírokat vásárolva. Alacsonyabb hitelbesorolású instrumentumok vételére az alapnak csak korlátozott lehetősége van. A kockázatkezelés és a kibocsátók rendszeres monitoringja az alap esetében kiemelt fontosságú. Az Aegon Közép-európai Vállalati Kötvény Befektetési Alap menedzselését az alapkezelő saját jelenléte és tapasztalata a régiós kötvénypiacokon, másrészt a globális Aegon csoport vállalati kötvénypiacokon felhalmozott szakértelme egyaránt segíti.

Tájékoztatás

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen elemzés nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés részletes feltételeit az alap tájékoztatója tartalmazza, mely a mindenkor érvényes kondíciós listákkal együtt megtalálható a forgalmazási helyeken. A befektetési alap forgalmazásával (vétel, tartás, eladás) kapcsolatos költségek az alap kezelési szabályzatában és a forgalmazási helyeken megismerhetők.