Vonzó keleti bankpapírok

Hosszú távon túlszárnyalhatják nyugati szektortársaikat a régiós bankrészvények, ám árfolyamuk jövőbeli alakulása nagyban múlik a kelet-európai országok teljesítményén is – állítják a szektort figyelő elemzők.

Gyökeresen átalakul a bankrészvények piaci értékelése – mondta a Világgazdaságnak Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Szerinte most elsősorban a tőkepiacon uralkodó trendek határozzák meg a bankpapírok értékét. Úgy látja, hogy a piac a jelenlegi kockázatkereső hangulatban minden régió minden bankját szinte egyformán vonzó befektetési célpontnak tartja. De ha bármi miatt óvatosabbá és kockázatkerülőbbé válnak a befektetők, akkor előtérbe kerülnek majd az egyes bankok közötti különbségek.

Kuti Ákos szerint egy ilyen fordulat után az elemzők és a befektetők a hitelportfólió összetételéből látszó kockázatok és a makrogazdasági környezettől függő növekedési kilátások alapján árazzák majd be a bankokat. Ezért várhatóan jelentős árkülönbségek alakulnak ki az egyes bankok piaci értéke között. Az Equilor vezető elemzője szerint már most látszik a részvényárakon, hogy az OTP Bank és a Raiffeisen Bank a devizahitelek viszonylag magas aránya miatt kockázatosabb, a cseh Komercní Banka pedig az ellenkezője miatt kevésbé kockázatos befektetés régióbeli társainál.

Kuti Ákos úgy véli, hogy az átlagosnál gyorsabb oroszországi gazdasági fejlődés csak részben nyújt lehetőséget a régióban működő bankoknak. A lakosságnak és a kisvállalkozásoknak kínált tömegtermékekkel ugyan növelhetik nyereségüket, a nagyobb cégek finanszírozásában azok alapos ismerete nélkül azonban csak a helyi bankoknál sokkal nagyobb kockázat mellett vehetnek részt.

Az Equilor vezető elemzőjéhez hasonlóan vélekednek a Merill Lynch szakértői is. Szerintük a kelet-közép-európai kereskedelmi bankok rövid távon ugyan alulteljesíthetnek a fejlett piaci szektortársakhoz képest, hosszú távon azonban továbbra is derűlátók a régió bankjait tekintve. Számításaik szerint a régióbeli bankok tavaly 33 százalékkal teljesítették felül a nyugat-európai szektortársakat. A társaság elemzői különösen vonzónak találták a lengyel PKO BP-t, a cseh Komercní Bankát, és a Raiffeisen kilátásait is jónak ítélték. Az OTP Bank papírjaival kapcsolatban semleges állásponton vannak a szakértők.

Nem fényesebb a kereskedelmi bankok jövője, mint más gazdasági ágazatoké – mondta lapunknak Miró József, az Erste Befektetési Zrt. stratégája. Szerinte ugyanis a következő években a felpörgő infláció miatt csökken a hitelintézetek nyeresége, és számukra nem tér viszsza a válság előtti aranykor, amikor más iparágaknál jóval magasabb profitot termeltek tulajdonosaiknak.

Az Erste stratégája szerint a következő években az adós országok az infláció növelésével igyekszenek tartozásaik értékét csökkenteni. Az így emelkedő infláció miatt csökkenhetnek, sőt akár világszerte negatívvá is válhatnak a reálkamatok, és visszaesik a betéti és hitelkamatok közötti különbség, amely a bankok bevételének fő tényezője. Emellett az is csökkenti a profitjukat, hogy hitelezési aktivitásuk nem tud lépést tartani a mérlegfőösszegük emelkedésével, és a gazdasági válság következtében emelkedő rossz hitelek aránya miatt több céltartalékot kell képezniük.

Miró József úgy véli, hosszú távon felértékelődhetnek a kelet-európai bankok részvényei a pénzügyi szektoron belül. Nyugat-Európában ugyanis másfél-kétszer akkora a lakosság eladósodottsága a bruttó hazai termékhez képest, ezért ott magasabb lehet a rossz hitelek aránya. Kelet-Európában viszont a felértékelődő devizákban felvett hitelek miatt növekvő törlesztőrészletek emelik a rossz adósok arányát. Ez azonban országonként és bankonként eltérő, ez meglátszik majd a részvényárak közti különbségekben. GIJ