Csak hozamra menő alapok

Két érdekes befektetési konstrukció is indult a napokban. Az egyik a Platina Pí abszolút hozamú alap, amelyet öt év után nyitott meg a kisbefektetők számára a Concorde. A másik a tőzsdére most bevezetett Plotinus, amelynek vagyonát a befektetési guruként számon tartott Zsiday Viktor kezeli.

Már évek óta nézegetik vágyakozva a befektetők a Concorde Alapkezelő Platina fantázianevű alapjait, ezek az abszolút hozamú konstrukciók ugyanis látványos hozamokat értek el, ám magas díjaik miatt mégsem érte meg vásárolni belőlük. „Először szűk körben szerettük volna kipróbálni, hogyan működik az alap, és mivel jók lettek az eredmények, öt év után úgy döntöttünk, megnyitjuk őket a szélesebb közönségnek is” – mondja Szabó László, a Concorde Alapkezelő igazgatóságának elnöke és az alap portfóliókezelője.

A Platina Pí az indulásától számított első négy évben évente átlagosan csaknem 19 százalékos hozamot ért el, és ezt a szintet továbbra is tartani szeretnék. Szabó akkor lenne elégedett, ha hosszú távon legalább 10 százalékponttal meg tudná verni a kockázatmentes befektetéseken elérhető hozamot. A látványos eredmény viszont egyúttal nagy kockázatot is jelent – figyelmeztet a szakember. Vannak azonban olyan abszolút hozamú alapok is, amelyeknél kisebb a rizikó. A Concorde-nál az ilyen konstrukciók közül a legalacsonyabb kockázatú a VM alap, amelyet a „Vakmajom” néven közismertté vált befektetői csoport kezel. Valamivel kockázatosabb a Zsiday Viktor által menedzselt Citadella, míg a Columbus – a Concorde már régóta kipróbált belső alapkezelő csapata jegyzi – hasonlóan nagy kockázatú, mint a Platina Pí.

Komolyabb választék van ilyen alapokból az OTP Alapkezelőnél, ahol öt abszolút hozamú konstrukciót is nyilvántartanak. A portfóliómenedzserek szerint ezek közül a Supra és a feltörekvő piaci, valamint a globális származtatott kötvényalapok a magasabb kockázatúak, míg az abszolút hozamú alap, valamint az Új Európa kiszámíthatóbb. Az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelőnél szintén több ilyen alap van, ott az Atticus Vision a legkockázatosabb, de az Atticus Alfa, a MoneyMaxx Express és a kimondottan alacsony kockázatú, tőkevédett Ózon is ilyen.

Mivel az ilyen alapok eléggé szabadon fektethetnek be bármibe, több közülük shortolhat is, a hozamuk sokszor attól is függ, a portfóliómenedzser mennyire találta el jól az aktuális piaci trendeket. Épp ezért Szabó László azt tanácsolja: aki ilyen befektetést keres, akkor járhat a legjobban, ha megosztja a pénzét és a kockázatát a különböző alapok között. A befektetők ebben a kategóriában is az alacsonyabb kockázatú alapokat kedvelik, a legnagyobb, csaknem 20 milliárdos vagyona a VM-nek van.

Úgy tűnik azonban, a másik véglet, az igen magas kockázatú befektetés is kapós mostanában. Három nap alatt adták el a tulajdonosok a Plotinus Vagyonkezelő BÉT-re bevezetett részvényeit, miközben több mint 10 százalékot emelkedett a vagyonkezelő cég árfolyama. A Plotinust Warren Buffett Berkshire Hathaway nevű cégének mintájára alkották meg – közölték a cég vezetői –, és a társaság gyakorlatilag bármibe befektetheti a pénzét, amiben fantáziát lát, vásárolhat értékpapírokat, de a reálgazdaságban is kereshet lehetőségeket. „Ez a struktúra sokkal szabadabb, mint egy befektetési alap” – magyarázza Zsiday Viktor, a cég elnöke, ráadásul ilyen mind tőkepiacon, mind reálgazdaságban befektető instrumentum befektetési alap formájában nem is valósítható meg. A Plotinusszal kapcsolatban azonban többször hangoztatták, hogy igen nagy kockázatot vállalnak a befektetői, így legalább ötéves távra javasolja a részvények megvásárlását.