A magyar piac gyengesége miatt egyre erőteljesebben igyekeznek bekapcsolódni a hazai kortárs galériák a nemzetközi művészeti vásárok vérkeringésébe. A gyűjtők, múzeumi szakemberek, újságírók és független kurátorok ezreit vonzó rendezvények ma már meghatározó szerepet töltenek be a világ kortárs művészeti piacán, művészek és galériások számára egyformán a sikerhez vezető út megkerülhetetlen állomásait jelentik. A legfrissebb alkotások forgalmazásához ugyanis nem ideális terep az aukciós terem, és ma már az is illúzió, hogy a pénzes, ám időhiányban szenvedő gyűjtők időről időre végigjárják a világ nagyvárosaiban működő galériák közül akár csak a legfontosabbakat is. A galériák internetes felületein elvileg mindenről tájékozódni lehet, de aki vásárolni akar – no meg kapcsolatokat építeni –, az a nagy vásárokat veszi célba.
A hazai galériák külföldi vásári szerepléseinek szaporodását dokumentálja az Art Folio 2010 című, nemrég megjelent kötet. A Giró-Szász Krisztina által szerkesztett, nem a teljességre törekvő kiadványban tíz galéria összesen mintegy félszáz művésze és azok több mint 250 alkotása szerepel. Lapunk értesülései szerint további két kiállítóhely, a Nessim és a Faur Zsófi – Ráday Galéria is szerepelt külföldi vásárokon (lásd táblázatunkat). A legaktívabb cég kétségtelenül az acb Galéria volt. A jelentős műgyűjtőként is ismert Pados Gábor által irányított Király utcai kiállítóhely nem kevesebb mint öt külföldi vásáron szerepelt az év folyamán. Ezek közül a bécsi ViennaFair évek óta kedvelt célpontja a magyar és más kelet-közép-európai galériáknak, míg az Art Hong Kong a világpiac feltörekvő, potenciálisan nagy jövő előtt álló helyszínei közé tartozik. Hasonló vállalkozó kedvről tett tanúságot a Viltin és a Nessim Galéria, amelyek tavaly ellátogattak az Art Dubaira. A magyar cégek többsége nyugat-európai vagy esetleg észak-amerikai és oroszországi vásárokat választott ki az igen széles kínálatból.
A magyar kortárs galériák számára több ok miatt is létfontosságúnak tűnik a külföldi vásári jelenlét. Bár konkrét üzletkötések, eladások is szép számmal történnek, egyelőre talán ennél is fontosabb cél az, hogy kapcsolatokat építsenek külföldi galériákkal, művészekkel, gyűjtőkkel és szakemberekkel. Csak ez biztosíthatja a megerősödést a kortárs művészeti szcénában, amely a műkereskedelem egészénél is erősebben globalizálódott. A „vásárosodás” folyamata egyébként abban is tükröződik, hogy 2010. november–december folyamán már három művészeti vásárt rendeztek a magyar fővárosban, és ezek közül az Art Market Budapesten kizárólag, a Budapest Art Fairen pedig jelentős részben kortárs galériák állítottak ki (VG, 2010. november 29., 15. oldal).
A választás persze nemcsak a galériák elképzelésein és pénztárcáján múlik, hanem azon is, mely vásárokra fogadják el a jelentkezésüket. E téren nagy szerepe van a Bagyó Anna művészeti tanácsadó nevéhez kapcsolódó Visitors programnak, amelynek keretében 2008 óta – állami támogatással – több mint egy tucat külföldi vásár vezetői látogattak el budapesti galériákba, gyűjtőkhöz, múzeumokba. Ennek eredményeként több kiállítóhely is meghívást kapott egyes vásárokra. Az is segíti persze a nemzetközi kortárs művészeti életbe való integrálódást, ha Budapest színvonalas vásároknak ad otthont, amelyek idevonzzák a külföldi szakembereket.
A külföldi jelenlét akkor igazán hatékony, ha nem egy alkalomra korlátozódik, hanem sikerül éveken át folyamatosan ott lenni egy-egy vásáron. E téren vegyes a magyar kortárs galériák teljesítménye. A ViennaFairen például stabil magyar résztvevői kör alakult ki, de a legtöbb helyszínen – anyagi okokból, az adott vásár tapasztalatai vagy más tényezők miatt – ingadozó a magyarok jelenléte. A tavalyi csúcstartó, az acb sem kíván mindenhova visszatérni, de összességében igyekszik fenntartani aktivitását. A hongkongi és a bécsi vásáron való részvételük már biztos, és további három rendezvényre (Art Brussels, FIAC, Art Berlin) is pályáznak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.