A most közzétett átfogó, közel 3000 aukciósház eredményeit összegző elemzés szerint Kína és Hongkong árverési termeiben 2010 folyamán 7,6 milliárd euró, azaz 10,8 milliárd dollár értékben adtak el művészeti alkotásokat és egyéb „gyűjthető” tárgyakat (collectibles). Ez 137 százalékos növekedést jelentett a 2009-es eredményhez képest. Az Egyesült Államokban eközben mindössze 62 százalékos volt a bővülés. Ennek köszönhetően Kína súlya 24,2-ről 34,3 százalékra nőtt a nemzetközi aukciós piacon 2009–2010 között.
Kína 2004-ben hódította el Franciaországtól a nemzetközi műkereskedelem bronzérmét – idézi fel Pierre Chapelle, a Noeo Conseil szakértője. A második helyet 2009-ben foglalta el az ázsiai ország, kiszorítva onnan Nagy-Britanniát. A két nyugat-európai központ súlya tavaly tovább csökkent, hiszen Nagy-Britanniában a kínai forgalomnövekedés mintegy felét (70 százalék) jegyezték fel, a francia piac volumene pedig 8 százalékkal csökkent 2009-hez viszonyítva. Összességében a világ aukciós piaca 66 százalékkal bővült tavaly, és a forgalom elérte a 22,15 milliárd eurót (ez durván a magyar GDP egynegyede).
A kínai gyűjtők természetesen különösen kedvelik a régi kínai műtárgyakat, így a leglátványosabb áremelkedések ezen a területen voltak megfigyelhetők. Emlékezetes, hogy tavaly novemberben egy kisebb brit aukciósháznál, a Bainbridgesnél közel 70 millió dollárért ütöttek le egy 18. századi porcelánvázát – igaz, lapjelentések szerint az összeget nem volt könnyű behajtani a nyertes kínai vevőtől. A 2010-es World Wealth Report szerint a távol-keleti országban 477 ezer műgyűjtő van; a China Minsheng Bank pedig úgy számítja, hogy a kínai vevők évente legalább 80 milliárd jüant (8,9 milliárd eurót) költenek műtárgyakra. Ebben természetesen nem csak az aukciós vásárlások vannak benne. T. G.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.