Az új kihelyezések csökkenésével, illetve pangásával párhuzamosan apadnak a háztartásoknál lévő állományok is. A fogyasztási hitelek csaknem kétharmadát adó szabad felhasználású jelzálogkölcsönök állománya annak ellenére csökkent egy év alatt 2,6 százalékkal, hogy az ezeknél a kölcsönöknél domináns svájci frank árfolyama a június végéig tartó egy év alatt bő 12 százalékkal erősödött a forinttal szemben.
A legnagyobb visszaesés ugyanakkor az áruvásárlási hiteleknél következett be, amelyek mennyisége majdnem 23 százalékkal, 62 milliárd forintra olvadt a júniusig tartó egy év alatt. Nem megy jól a szekér a személyi kölcsönöknél, illetve a gépjárműhiteleknél sem: előbbiek állománya egy év alatt 12, utóbbiaké pedig közel 14 százalékkal esett vissza.
Az egyetlen kivételt a negatív tendencia alól a folyószámlahitelek jelentik: ezeknek a háztartásoknál lévő mennyisége a júniusig tartó egy évben is több mint 7 százalékkal növekedett, így már megközelíti a 490 milliárd forintot. E hitelfajta trenddel ellentétes emelkedését elsősorban az magyarázza, hogy az ügyfelek rendszeres havi jövedelem birtokában könnyedén hozzájuthatnak, illetve az, hogy a háztartások feltehetően egyre nagyobb mértékben fedezik napi kiadásaikat a hitelszámlájuk terhére.
A fogyasztási hitelek felfutására az idén még nem is lehet számítani: a makrogazdasági környezet ugyanis változatlanul nem kedvez a lakossági fogyasztás bővülésének, illetve az ügyfeleknek a meglévő hiteleik törlesztése is épp elég terhet jelent a frank erősödése miatt. Arra viszont számítani kell, hogy a javarészt svájci frank alapú gépjármű- és szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya a következő hónapokban erőteljesen növekszik, ám ez kizárólag az árfolyamhatással magyarázható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.