Tiszta vizet a pohÁrba

Az utóbbi években előállt „új piaci helyzettel”, konkrétan az árak és a nívós kínálat csökkenésével magyarázza Virág Judit azt, hogy október 16-i árverésén bevezeti a becsértékes rendszert.

A nyugati aukciósházaknál bevett gyakorlatnak számító módszer lényege az, hogy kikiáltási árak helyett egy értéksávot határoznak meg az adott tételre, és az alsó érték bizonyos hányadáról, általában kétharmadáról indítják a licitálást. Ez segítheti a gyűjtők tájékozódását és a reális döntések meghozatalát, legfontosabb szerepe azonban a piac átláthatóságának a növelése. Alapszabály ugyanis, hogy a

kalapács alá kerülő tétel beadója által meghatározott limitár (amely alatt nem cserélhet gazdát a tárgy) nem haladhatja meg a becsérték alsó határát. Így előre lehet tudni, hogy adott értéknél biztosan létrejön a tranzakció – szemben az eddigi magyarországi gyakorlattal, amikor a vevőnek esetleg utólag kellett szembesülnie azzal, hogy az aukciós teremben elért leütési ár bizony nem volt elegendő a sikerhez.

Virág Judit tervei szerint az októberi katalógusban még a becsült értéksáv mellett a kikiáltási ár is szerepelni fog, hogy a vevők fokozatosan szokják meg az új módszert. Az aukció menetében pedig annyi változás lesz, hogy ha a leütési ár nem éri el a beadó által megszabott limitárat (amennyiben van ilyen), akkor az árverésvezető jelzi: nem kelt el a tétel.

Emlékezetes, hogy a becsérték meghonosításával a Nagyházi Galéria már 2004-ben próbálkozott, ám a következő évben visszatért a kikiáltási árak feltüntetéséhez. Szakértők szerint nálunk nem működik megfelelően a katalógusban szereplő értéksáv orientáló funkciója, mivel a vásárlók általában akkor érzik jól magukat, ha „áron alul” vesznek meg valamit. Ami a limitárak nyilvánossá tételét és ezen keresztül a piac átláthatóságának növelését illeti, arra a MissionArt és a Pintér Aukciósház részéről láthattunk kezdeményezést az elmúlt években. Lehetséges, hogy a piacvezetőnek számító Virág Judit Aukciósház mostani kezdeményezése sikeresebbnek bizonyul a korábbi próbálkozásoknál.

Marketingszempontból egyébként minden bizonnyal sikeres lesz a becsértékrendszer bevezetése. Ennek révén ugyanis nagyobb figyelmet kap az október 16-i árverés, amelynek anyaga – részben az őszi szezonokban mindig érvényesülő visszafogottság, részben a gazdasági válság miatt – aligha tartalmaz több tíz- vagy százmillió forintos értékű, rekordgyanús képeket. Az ilyen alkotások tulajdonosai igyekeznek inkább kivárni a jobb időket, vagy ha mindenképpen rákényszerülnek az eladásra, akkor a rugalmasabb tárgyalási pozíciót (és kisebb bukási lehetőséget) jelentő galériás eladást választják. Ennek következménye többek között az, hogy Kieselbach Tamás 2008 vége óta nem rendez árverést, de

a tavaly téli szezonban (az árverés megrendezésével párhuzamosan) már Virág Judit is szűk körű eladási kiállításon vonultatta fel a nagyágyúit. Az „osztályon felüli” aukciós kínálat elapadása magyarázza egyébként azt is, hogy Virág Judit reményei szerint most nagy biztonsággal meg lehet határozni a kalapács alá kerülő képek becsértékét.

A Falk Miksa utcai galériában jelenleg a Small Talk című kortárs művészeti kiállítás látható, amely október elején adja át a terepet az árverési anyagnak. Az őszi szezonra egy nagyszabású kiállítást is tervez a cég. „A 121 legszebb Mednyánszky-festmény” a 2009 őszén rendezett „A 121 legszebb magyar festmény” című tárlat mintáját követve vonultat fel magán- és közgyűjteményekben (ez esetben többek között a Szlovák Nemzeti Galériában) őrzött alkotásokat.

Kincsem is kalapács alá kerül - egy viktoriánus festő művén

Elsősorban témája teszi izgalmassá az októberi aukció egyik, a múlt héten már bemutatott zászlóshajó-tételét. A Viktória-kori brit „sportfestők” közé tartozó, a magyar arisztokrácia által is gyakran foglalkoztatott Harry Hall festménye a magyar lóversenyzés történetének legnagyobb büszkeségét, a több mint félszáz versenyen győztes Kincsemet ábrázolja. Gyűjtői szempontból további érdekessége a képnek, hogy Kincsem tulajdonosai, a Blaskovich család a 19-20. század jelentős műgyűjtői közé tartoztak. Tápiószelén, az egykori Blaskovich-kúriában kialakított múzeumban ma a gazdag festmény- és műtárgyanyag mellett Kincsemmel kapcsolatos képeket, relikviákat is megtekinthetünk.