Felívelés után megtorpanás

Megtorpanhatnak a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) a világon. A zöldmezős beruházások értéke az első kilenc hónapban már csökkent, de még nőtt az összeolvadásoké és a felvásárlásoké. A második negyedéves magyar adat rossz volt, de ez elsősorban elszámolástechnikai okokra vezethető vissza.

Az év első felében a globális működőtőke-áramlás csupán 2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, miután tavaly az év egészében még 5 százalékos volt a növekedés. Ráadásul a harmadik negyedévre vonatkozó előzetes adatok is a növekedés lassulását vetítik előre – tette közzé az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezete (UNCTAD). Szakértői arra számítanak, hogy 2011 egészében a globális működőtőke-áramlás értéke már megközelíti a válság előtti szintet, de jócskán elmarad a csúcsévnek számító 2007-től.

A szervezet friss felmérése szerint sürgős lenne a magánbefektetők aktivitásának az élénkülése, az, hogy növekedést és munkahelyteremtést generáljanak. A befektetők ezzel szemben egyre óvatosabbá válnak, miközben a döntéshozók a hosszú távon hasznot hozó befektetések rovására inkább a rövid távú válságkezeléssel foglalkoznak.

A fejlődő és az átmeneti országok szívták fel a globális FDI-áramlás több mint felét az első fél évben. A fejlett világ gazdaságaiba az egy évvel korábbi bázisidőszakban regisztráltnál 4 százalékkal kevesebb működő tőke érkezett. Magyarországra egyelőre a Magyar Nemzeti Bank első féléves adatai állnak rendelkezésre. Igazi támpontot csak közvetetten jelentenek ezek a számok, mivel az MNB az – általában a második negyedévben elfogadott – előző évi mérleggel együtt meghozott osztalékkiutalási döntés idejére számolja el ezeket az összegeket, így Magyarországon, a második negyedéves FDI-adat jócskán a negatív tartományban található. Nem volt így másként az idén sem, bár a második negyedéves –609 millió eurós adat jóval kedvezőbb a tavaly ilyenkor regisztrált –1208 milliónál. Javult az újrabefektetett jövedelem mérlege: egy éve –1701 milliós volt, az idén –1285 millió euróra rúgott.

Ám ez elszámolástechnikai kérdés – hívják fel a figyelmet szakértők –, éves becslést erre nem lehet alapozni. Az éves eredmény amúgy is számos tényező függvénye. Ilyen a zöldmezős beruházások alakulása, amelyekről a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) tárgyal befektetőkkel. A HITA jelenleg 89 befektetési projektet kezel, ezek együttesen több mint hatmilliárd euró beruházást és közel 25 ezer munkahelyet jelentenek közvetlenül, s további 65-70 ezret a beszállítói láncon keresztül. Ám még azok a projektek is, amelyek magyar szempontból sikeresen zárulnak, majd csak a következő években valósulnak meg, azaz középtávon javítják az FDI-egyenlegünket.

Sőt, még a már sikeresen lezárult tárgyalások nyomán idejövő befektetések is csak akkor javítják a statisztikákat, amikor a pénzmozgás megvalósul, és ez nem feltétlenül esik az idei évre. Ilyen, ez év október elejéig megszületett döntésből 19 van; ezek révén 2,279 milliárd eurónyi befektetés valósul majd meg, és közvetlenül 6627 új munkahelyet teremtenek. Az élen járó ágazatok közé tartozik a szolgáltató szektor, a jármű- és az élelmiszeripar, a logisztika és az elektronika.

Azonban ezeknél több befektetés létezik, hiszen ezek csak a HITA-n keresztül futók. A nyereség újrabefektetését jelentő projektekkel például csak akkor fordulnak az állami hivatalhoz, ha az olyan volumenű, hogy ahhoz esetleg támogatást is kérnek.