Törvény lesz az alapkezelőkről

Januártól új törvény vonatkozhat a befektetési alapkezelőkre, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium által jelenleg szakmai egyeztetésre kiküldött dokumentumot elfogadja a parlament és kihirdetik. Az új törvényre alapvetően azért van szükség, hogy a magyar jogrendszerbe be lehessen végre hozni az uniós UCITS IV. direktívát. Jelenleg ugyanis a még az uniós csatlakozás előtt született – igaz, időközben többször is módosított – tőkepiaci törvény vonatkozik az alapkezelőkre és a befektetési alapokra.

Az egyeztetésen lévő jogszabály legfontosabb újdonságai közé tartozik, hogy az alapkezelők számára is lehetővé tenné saját befektetési jegyeik forgalmazását. Eddig ugyanis maguk a cégek nem értékesíthették saját termékeiket, csak valamilyen közvetítő forgalmazón keresztül tehették ezt meg. Ez a pont lehet egyébként az egyik legvitatottabb része is a szabályozásnak. Azoknak az alapkezelőknek, amelyek saját pénzügyi csoportjukon belül rendelkeznek forgalmazói hálózattal (például banki anyacégük van), ez a lehetőség nem sokat jelent, egyes kisebb piaci szereplőknek viszont jól jöhet, ha saját maguk is értékesíthetik az alapjaikat.

Ehhez kapcsolódóan számlavezetési tevékenységet is engedélyeznének az alapkezelőknek. Ez azonban csak technikai jellegű nyilvántartás lesz, amelynek keretében a cégek a náluk elhelyezett ügyfélszámlákon lévő alapokat könyvelik majd el, az alapokban lévő eszközöket továbbra is a letétkezelők őrzik. A saját kézbe vett értékesítés egyébként a piaci szereplők szerint nem okozhat problémát, ha a szereplők betartják a megfelelő etikai elveket, figyelembe veszik az ügyfelek kockázatvállalási képességét, fogyasztóvédelmi szempontból teljesíteni tudják azokat a feltételeket, amelyeket a mostani forgalmazóktól is elvárnak, ráadásul rájuk ugyanúgy vonatkoznának a befektetési szolgáltatókra érvényes törvényi rendelkezések.

A kisbefektetőknek kedvezhet, hogy a törvény előírná az alapkezelők számára egy úgynevezett „kiemelt befektetői információkat” tartalmazó ismertető elkészítését is az alapokról, amely röviden leírja a konstrukció legfontosabb jellemzőit. Belekerül egyebek között az alap befektetési célkitűzéseinek és befektetési politikájának rövid leírása, múltbeli teljesítményének bemutatása, az alap költségei és díjai, és a konstrukció kockázatosságát is ismertetni kell a dokumentumban.

A befektetési szabályokon is finomít a jogszabálytervezet. A befektetési alapkezelők korábban sérelmezték, hogy az ingatlanalapok nem fektethetnek be projektcégeken keresztül az ingatlanpiacba, csak közvetlenül, emiatt hátrányos helyzetbe kerülhetnek az ingatlanok értékesítése során. Korábban az illetékszabályok is kedvezőtlenül érintették az alapkezelőket, ezt a versenyhátrányt okozó jogszabályt azonban mostanra módosították, az ingatlanok értékesítése ennek ellenére projektcégeken keresztül könnyebb lehet – mondja Temmel Andás, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének főtitkára. Az ingatlanalapoknál a felfüggesztés ideje is nő majd. A jelenlegi jogszabály szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete legfeljebb 180 napra zárolhat egy ingatlanalapot, az új jogszabály egyéves felfüggesztést is engedélyez majd.