Az MNB tartalékait nem lehet kormányzati parancsra mozgósítani

Az idei év megváltoztatta a hazai hitelezési és megtakarítási piacot mind a bankszektor, mind az ügyfelek szempontjából – hangzott el a K&H Bank által szervezett sajtóbeszélgetéseken. A hazai devizahitel-állomány és a lakosság devizahitelterheinek csökkentése érdekében számos olyan intézkedést vezettek be, amelynek a hosszú távú pozitív hatásai megkérdőjelezhetők – magyarázta Bába Ágnes, a K&H lakossági banki divízióért felelős vezérigazgató-helyettese. A bank szakértői úgy vélik, az árfolyamgát alkalmazása, a hitelek referenciakamatokhoz való kötése, a THM maximalizálása és a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztés nem fogja csökkenteni azoknak az ügyfeleknek a számát, akik számára nehézséget jelent a hiteltörlesztés.

Az intézkedések hatására a hazai bankszektorban a 2006-os szintre esett vissza a hitel/betét arány, ami így a kelet-közép-európai átlagnak felel meg, a lakosságnál pedig már a romániai szint alatt van ez a mutató. A hitel/betét arány csökkenését az előtörlesztés és az a nemrég bejelentett intézkedés, amely szerint a munkáltatók 7,5 millió forintnyi tehermentesen adható juttatással segíthetik az alkalmazottakat a végtörlesztésben, tovább gyorsíthatja majd.

Mivel a végtörlesztés lehetőségével főleg a fizetőképes, jó adósok élnek majd, miközben a nehézségekkel küzdő adósok nem tudják majd igénybe venni, a kormány otthonvédelmi akcióterve várhatóan a bankszektor hitelportfóliójának romlását is magával hozza majd. A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint ezek nélkül az intézkedések nélkül a nem teljesítő hitelek aránya a bankszektorban 16,4 százalék lett volna 2012 végén, így viszont a ráta 17,2 százalékosra emelkedhet.

A betéti oldalon a K&H-nál arra számítanak, hogy 2012 első negyedében avégtörlesztések miatt csökkenni fog a megtakarítási termékek állománya. Azok viszont, akik most az előtörlesztés miatt felhasználták a megtakarításaikat, jövőre újra elkezdhetik a gyűjtögetést, ismét növekedhet az érdeklődés a megtakarítási termékek és az öngondoskodás iránt. Az új trend a rendszeres, kisebb összegű megtakarítások értékesítése lesz, ezzel próbálkozik jelenleg szinte minden hitelintézet Magyarországon.

Hasonlóak a várakozások a csoport biztosítójánál is. A jövő év első negyedében a visszavásárlások növekedésére lehet számítani a végtörlesztések miatt – mondta Kuruc Péter, a K&H Biztosító élet- és bankbiztosítási vezetője. Ezt követően viszont nőhet az öngondoskodás, hiszen a korábbi havi törlesztőrészlet egy része a rendszeres megtakarítások alapját képezheti majd. A biztosítók szeretnének emellett egységes állami támogatási rendszert is a megtakarítások ösztönzésére. A jövő év kihívásai között említette Kuruc Péter a gender direktíva bevezetését, amely alapján 2012 végétől megszűnik a férfiaknak és a nőknek nyújtott életbiztosítások közötti díjkülönbség. Ez a szakember szerint jövőre a nőknek kínált kockázati életbiztosítások felfutását hozhatja, mivel a nők ezt követően csak lényegesen drágábban köthetnek ilyen szerződéseket.

Az év elejétől élő egykulcsos személyijövedelem-adó nyerteseinek többletjövedelmére is sok piaci szereplő pályázott, ezek a pénzek viszont eltűntek. „Sem a megtakarításokban, sem a fogyasztásban nem csapódott le ez az összeg” – mondta előadásában Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. A befektetési alapok piacán a lakosság a hagyományos pénzpiaci és kötvényalapok felől az „alternatív” befektetési formák felé fordult, az alapkezelők tőkebeáramlást az idén a tőkevédett, a származtatott és az ingatlanalapoknál tapasztaltak, a többi kategóriából kifelé áramlott a pénz.

A kis- és középvállalatoknál a lakossághoz képest jóval több keresleti és kínálati tényező befolyásolja a hitelállomány alakulását. Kedvező hír, hogy bár éves szinten csökkent a vállalati hitelezés, októberben már bővült a kihelyezések mértéke. A kkv-ügyfelek esetében a hitelkihelyezés nagyságának bővítése lehet a cél a bankok számára – mondja Bába Ágnes. Azzal viszont számolni kell, hogy a megnövekedett kockázatokért megkövetelt ár is emelkedik.

A kedvenc szektorok, amelyekben a bankok hiteleznének, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar, ezen belül is az exportorientált, stabil piaci részesedéssel rendelkező cégekre összpontosítanak majd. A vállalati nettó hitelfelvétel az előrejelzések szerint egyébként jövőre még várhatóan negatív lesz, vagyis a cégek több kölcsönt fizetnek majd vissza, mint amennyit felvettek. Fordulat ezen a téren a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint várhatóan csak 2013-ban következik be.

Orbán Viktor múlt heti nyilatkozatára, mely szerint a jegybankban heverő tartalékokat is be kellene vonni a növekedésbe, szintén reagáltak a K&H szakértői. Részletek még nem derültek ki a tervről, de ha például úgy próbálnák hitelezésre ösztönözni a bankokat, hogy a jegybank a mostani 6,5 helyett csak 4,5 százalékos kamatot fizetne nekik, az nem fog működni – állította Ország Mihály, a K&H treasury igazgatóság vezetője. Barcza György, a K&H vezető elemzője is azon a véleményen van, hogy akár meg is szüntethetik a kéthetes MNB-betétet, a pénz akkor sem fog kimenni a piacra a jegybankból, ebben az esetben egynapos betétbe helyezik majd el azt az MNB-nél a bankok.