Végtörlesztés: 170 ezernek sikerült

Csaknem minden negyedik deviza alapú jelzáloghitelt sikerült lezárniuk az ügyfeleknek a végtörlesztés időszakában – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) statisztikáiból. Szeptember végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint összesen 714 ezer lakossági deviza jelzáloghitelről szóló szerződés volt még a bankoknál, ebből csaknem 170 ezret fizettek vissza a kliensek öt hónap alatt. Ugyanez idő alatt a mintegy 5400 milliárd forintnyi állományból 1354 milliárdnyi tűnt el a végtörlesztéseknek köszönhetően. A lakosságnak persze a kedvezményes árfolyam miatt ennél kevesebbet, 984 milliárd forintot kellett csak visszafizetnie, a maradék 370 milliárd forint árfolyamveszteséget a bankoknak kellett lenyelni. Igaz, ennek 30 százalékát a bankadóból leírhatják majd, vagyis a szektor közterhe mintegy 110 milliárd forinttal csökken emiatt.

A PSZÁF közlése szerint a végrehajtott végtörlesztések megoszlása az egyes intézmények között nem volt egyenletes. A bankoknál és a takarékszövetkezeteknél a kölcsönök 24 százalékát fizették vissza, a fióktelepeknél azonban a végtörlesztők aránya már csak 21,4 százalékos volt, míg a pénzügyi vállalkozásoknál – amelyeknél gyakran a bankok hitelképesség-vizsgálatán elbukott ügyfelek vettek fel kölcsönt – a hitelek csupán 12,1 százalékát zárták le így.

A legtöbb lezárt hitel – a várakozásoknak megfelelően – svájci frank alapú volt, de a japán jen alapú kölcsönök csaknem negyedét is végtörlesztették az adósok. Az euró alapú hiteleknél szerényebb volt az arány, valószínűleg annak köszönhetően, hogy ezeket a hiteleket jellemzően 2008 után vették fel, amikor a közös uniós fizetőeszköz árfolyama már bőven 250 forint fölött volt.

Bár január-február során egyre több kölcsönt fizettek vissza hitelekből, a végtörlesztések kétharmadát a meglévő megtakarításaiból, vagy ingatlana eladásából fedezte a lakosság. Nem egészen 52 ezren vettek fel több-kevesebb hitelt devizakölcsönük lezárásához, ezek összege 313 milliárd forint lett. A végtörlesztéshez szükséges hitelek kétharmadát a bankok adták, amelyekre jellemző volt, hogy inkább saját ügyfeleik hiteleinek lezárásában működtek közre, és kevésbé kapkodtak a versenytársak ügyfeleiért. Nem így a takarékszövetkezetek, amelyek javarészt csak kiváltó forinthiteleket folyósítottak.  

A PSZÁF azt is kiszámolta, várhatóan milyen hatással lesz a végtörlesztés a banki eredményekre és portfóliókra. Mivel a lehetőséggel csak a késedelembe nem esett adósok élhettek, az ő hiteleik megszűnésével szükségszerűen nőni fog a nem teljesítő hitelek aránya, 12,5 százalékról 14,8 százalékosra emelkedhet az a mutató. Az eszközarányos és a sajáttőke arányos jövedelmezőséget is rontja szektorszinten az elszenvedett veszteség: előbbi mutató 0,9, utóbbi 9,5 százalékponttal csökkenhet. A tőkemegfelelési mutatók is romolhattak szektor szinten mintegy 1,2 százalékponttal, de ezen a téren is nagy a szórás a hitelintézetek között. A PSZÁF szerint mindenesetre nincs gond, még a legnagyobb veszteséget elszenvedett bankoknál is 10 százalék fölött van ez a ráta. 

Ötezer ingatlan kalapács alatt

A kényszerértékesítés alatt álló ingatlanokról is közölt friss adatokat a PSZÁF. A mintegy 100 ezer 90 naposnál hosszabb késedelembe esett adóssággal terhelt ingatlanból valamivel több mint 5 ezret jelöltek ki a tavalyi utolsó és az idei első negyedévben a bankok. A legtöbb bedőlt hitel Budapesten, Pest és Borsod megyében található, a hitelintézetek pedig körülbelül 80-85 százalékig használják ki a kvótát.