Büntetik a forintot: Célkeresztben a 300-as szint

Az IMF-megállapodással kapcsolatos késedelmet már a piaci szereplők is érzik. A hazai deviza ezzel egy hónapos mélyponton járt a közös európai fizetőeszközzel szemben. A forint 1 százalékot esett napon belül, míg a régiós devizák ennél kisebb leértékelődést mutatnak az euróval szemben.

Miért esik a forint?

Az Egyesült Államokban mindössze 120 000 munkahely keletkezett 1 hónap alatt, amely jóval alulmúlja a várakozásokat. Emiatt érdemben romlott a nemzetközi környezet, ennek köszönhetően pedig a befektetők elfordultak a kockázatosabb eszközöktől. Az euróövezet periférikus országainak kötvényhozamai pedig kedden meredeken emelkedtek, amely azt mutatja, hogy az övezet még nincs túl az adósságválságon.

A forint ebben a környezetben jelentősen esett, a hazai deviza sérülékenységét pedig az IMF-megállapodás tudná érdemben csökkenteni.

Reggel még 295 körül jegyezték az eurót, délutánra viszont már 298 felett áll az árfolyam.

A magyar államadósság törlesztésének leállásának esetére köthető biztosítási felár pedig 16 bázisponttal, 567 pontra emelkedett a Markit adatai alapján. A magyar eszközöket az IMF-hitellel kapcsolatos bizonytalanság is nyomás alatt tartja. A CDS-felár ezzel 6 hetes csúcsra került – írja a Reuters.

Az EU-ra várunk?

Magyarország választolt az Európai Bizottságnak a vitás kérdésekben, azonban az EU még elemzi azokat. A bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján Olivier Bailly bizottsági szóvivő hangsúlyozta, hogy a testület az április 7-i határidőre megkapott minden választ, benne "minden szükséges információt, amelyet kért". Hangoztatta, a végrehajtó szervnél most azon dolgoznak, hogy a lehető leggyorsabban elemezzék a válaszokat.

Közben Pleschinger Gyula egy interjúban reményét fejezte ki annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság csak a jegybank ügyéhez kapcsolja a tárgyalások megkezdését és a másik két ügyet - (az adatvédelmi ombudsman és bírák nyugdíjazása - hagyja menni "a maga útján", mert azok sem a makrogazdasághoz, sem a finanszírozhatósághoz nem igen kapcsolhatók.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára, aki tagja a nemzetközi hitelfelvételről tárgyaló, Fellegi Tamás vezette küldöttségnek, a privatbankar.hu-nak adott interjúban azt mondta, hogy ha sikerül rendezni a jegybank ügyét, akkor pár hét alatt megkezdődhet a párbeszéd.

"A lényeg, hogy jelenleg nem nálunk van a labda, és reméljük, hogy a bizottság gyorsan fog tudni dönteni" - jelentette ki Pleschinger Gyula.
Olivier Bailly bizottsági szóvivő pedig azt mondta, reméli, hogy szilárd jogi alapokon álló értékelés születik, és az alapján a bizottság a következő hetekben döntést hozhat a kötelezettségszegési eljárások ügyében.

A szóvivő megerősítette, hogy a kötelezettségszegési eljárások keretében küldött megkeresések mellett a két adminisztratív jellegű levélre is időben megkapták a válaszokat a magyar féltől.

Pleschinger Gyula hangsúlyozta: az IMF részéről udvarias várakozás tapasztalható, mert a tárgyalásokat alapvetően az unióra hagyják. Ha az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy megértek a feltételek a tárgyalások elkezdésére, akkor az IMF bekapcsolódik azokba.

További intézkedéseket kérhet az EU Magyarországtól

Kétharmadoshoz közeli az esélye annak, hogy Magyarország egyezségre jut a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val egy új hitelprogramról, de az uniós bizottság a beterjesztett módosítási javaslatokon túl valószínűleg még további intézkedéseket fog kérni a magyar kormánytól - jósolták keddi helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.

Az Eurasia Group nevű globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport szakértői befektetők számára hétfőn összeállított áttekintésükben úgy vélekedtek, hogy bár a kormány reményei szerint a javasolt engedmények lehetővé teszik az IMF/EU-programról szóló hivatalos tárgyalások rövid időn belüli megkezdését, ez azonban "valószínűtlen". 

Az Eurasia szakértői ugyanis úgy ítélték meg keddi elemzésükben, hogy még mindig nem teljesültek maradéktalanul az Európai Bizottság által támasztott feltételek, és ezért a ház valószínűnek tartja, hogy a brüsszeli testület még további engedményeket fog kérni a magyar kormánytól. 

A cég elemzői közölték: változatlanul 65 százalékos esélyt adnak arra, hogy végül létrejön a megállapodás egy elővigyázatossági jellegű készenléti hitelprogramról, bár a ház szakértői szerint az odáig vezető folyamat továbbra is nehéz lesz.

Bírál az IMF

Bírálatokat fogalmazott meg az eladósodott ingatlantulajdonosok megsegítését célzó magyar programmal kapcsolatban a kedden nyilvánosságra hozott Világgazdasági Kilátások (World Economic Outlook) című elemzésének egyik fejezetében a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

Az ingatlanpiaci válság és gazdasági recesszió súlyosabb és hosszabb ideig tart, ha azt a háztarások eladósodása előzi meg, állapította meg IMF jelentése a fejlett gazdaságok elmúlt három évtizedének tapasztalataira hivatkozva. A valutaalap szerint a kormányzati politika elejét tudja venni a gazdaság tartós visszaesésének, ha fellép a háztartások túlzott eladósodása ellen. A jelentés pozitív példaként hozta fel az Egyesült Államoknak a 30-as években és Izlandnak a ma alkalmazott adósság-szerkezetátalakítási programjait, amelyek jelentősen csökkentették a törlesztés terhét, valamint a háztartási csődök és a jelzálog-érvényesítések számát. Az ilyen kormányzati intézkedések - az IMF szerint - segíthetnek a háztartási csődök, az ingatlanár-csökkenés és a további gazdasági visszaesés egymást erősítő ciklusának elhárításában.

A magyar példa azt mutatja be, hogy egy kötelező program, ha rosszul célzott és az adósság-átütemezés terhét a törékeny bankszektorra helyezi, "veszélybe tudja sodorni a pénzügyi rendszert anélkül, hogy elérné a kívánt gazdasági célkitűzéseket" - fogalmaz az IMF jelentése.

A valutaalap szakérői megállapították, hogy a magyar háztartások deviza eladósodottsága a legmagasabb Európa keleti részén, noha a háztartások összes adóssága viszonylag szerény szintet, a GDP 40 százalékát érte el és mintegy 800 ezer háztartásban (vagyis az összes 20 százalékában) koncentrálódott. Mire 2008-ban megérkezett a válság, a háztartások jelzálog hitelállományának 50 százaléka svájci frankban volt.
A magyar forintnak a globális pénzügyi válság kitörése után bekövetkezett meredek leértékelődése, valamint azok az aggodalmak, hogy a növekvő adósságszolgálat aláássa a magánfogyasztást, arra kényszerítette a kormányt, hogy megsegítse a devizában eladósodott háztartásokat. Az IMF 2011-es adatai szerint a devizában denominált hitelek tulajdonosainak adósságszolgálati kötelezettsége több mint 50 százalékkal megnövekedett.

Az IMF elemzői szerin a kormány 2011 szeptemberében egy kötelező adósságátstrukturálási programba kezdett, anélkül, hogy az érintettekkel előzetesen konzultált volna.

"Egy meghatározott (mintegy 5 hónapos) időszak alatt a bankokat arra kényszerítették, hogy megengedjék az ügyfeleknek, hogy kedvezményes árfolyamon, a piaci ár alatt mintegy 30 százalékkal fizessék vissza a jelzáloghiteleket".

A szóban forgó adósságcsökkentésből eredő összes veszteséget a bankoknak egyedül kellett viselniük - olvasható az IMF elemzésében. A kötelező adósságátstrukturálási program, az előzetes becslések szerint magas részvételt ért el - az összes jelzáloghitel mintegy 15 százalékát érinti.

A programnak azonban az elemzők szerint három alapvető korlátja van. Először is rosszul célzott, abban a tekintetben, hogy csak a jómódú háztartások képesek visszafizetni fennálló jelzáloghitel-állományt egyszeri forintbefizetéssel. Másodszor, a kötelező program a veszteségek teljes terhét a bankokra helyezi, amelyek közül több is kevéssé felkészült arra, hogy felszívja az ilyen veszteségeket. Következésképpen a további tőkeáttétel-csökkenés valamint a hitelválság elmélyülése kapcsolódó árfolyamnyomást eredményezhet. A tanulmány szerzői hozzátették, hogy a kormány 2011 decemberében, felismerve a jogszabálynak a bankszektorra gyakorolt lehetséges káros hatását, további intézkedéseket fogadott el a terhek megosztása érdekében.

És végül, a magánszerződések visszamenőleges és a banki szektorral való konzultáció nélküli felülvizsgálata kárt okoz az általános befektetési klímának.