Tavaly szeptemberben mélyrepülésbe kezdett a forint, miután a kormányzat újabb, nem konvencionális intézkedést fontolgatott. A végtörlesztés bejelentésével az elemzők nem késlekedtek 300 forintos célárfolyamot kiadni az akkor 275 körül mozgó forintra. Felerősödtek a leminősítéssel kapcsolatos aggodalmak, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát hiányolták az elemzők, és az euróövezet szuverén adósságválsága is a gyengülés felé tolta a forintot.
Az is csak rövid időre segített, hogy novemberben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta, az IMF-hez fordulunk. Ezt azonban nem hitték el teljesen a piaci szereplők, és január elején új historikus mélypontra süllyedt a forint, 324-es árfolyamon. A lejtmenetet csak az állította meg, hogy a kormányzat erős elkötelezettséget mutatott az IMF-megállapodás irányába.
Az év első hónapjaiban (történelmi mélypontról) szárnyalt a forint, és 290 körüli szinten stabilizálódott az árfolyam. A hitelkeretről azonban nem kezdődhettek el a tárgyalások, mert az EU aggódott a jegybank függetlenségéért, és a kormányzat sem tett gyorsan olyan lépéseket, amelyek eloszlathatták volna az aggodalmakat.
Egyre több elemző gondolta azt, hogy a kormány a „török kártyát” játssza, vagyis igazából nem is akar megállapodni egy hitelkeretről. A forint áprilisban lassú leértékelődésen ment keresztül, miután egyre biztosabbnak tűnt, hogy még sokáig nem kezdődhetnek meg a tárgyalások. Az EU a bírák nyugdíjazása és az adatvédelmi hatóság kérdése miatt is aggódott – azonban ezen ügyek megoldását mégsem kötötte a tárgyalások megkezdéséhez, csupán az Európai Bíróság elé viszi azokat.
Miután a múlt héten kiderült, hogy Orbán Viktor ígéretet tett a jegybanktörvény módosítására, az EU közölte, hogy kezdődhetnek a tárgyalások. A forint a hét elején még a 300-as szinttel küzdött, mára a 290-as kurzust közelíti az euróval szemben.
Ha ezt az évet tekintjük, akkor a forint vezeti a régiós mezőnyt a múlt heti EU-s áttöréssel. Ha viszont a tavaly szeptemberi árfolyamokhoz viszonyítjuk, akkor a forint mostanra zárkózott fel a régiós fizetőeszközökhöz.
A piaci szereplők most hisznek abban, hogy a kormány meg fog állapodni ez EU-val és az IMF-fel. A forint a szerdai kedvezőtlen amerikai (gyenge munkaerő-piaci adat) és európai (feldolgozóipari menedzser indexek) makrogazdasági adatok után sem bizonytalanodott el, vagyis jelentősen javult a forint ellenálló képessége a külső sokkokra.
Egyesek még most is azt gondolják, hogy mindezek ellenére a kormány mégsem szeretne megállapodni egy hitelkeretről, és továbbra is a török kártyát játssza, mások úgy látják, hogy nem is játszotta. Mindenesetre, hogyha mégsem eltökélt szándéka a kabinetnek a megállapodás, akkor a néhány hónapos EU-s huzavona jól jött a kormánynak. Mert a török kártya lényege éppen az időhúzás: a kormány fél éve jelentette be, hogy az IMF-hez fordulunk, és a formális tárgyalások még most sem kezdődtek el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.