Megsuhintotta a forintot a félelem szele

16:30 után

A Dow Jones már 1,1 százalékos mínuszban áll, az S&P-500 pedig 1,25 százalékos esését mutat. A forint ugyanakkor nem gyengült tovább.

A kisebb megingás után a hazai deviza stabilizálódni tudott. A forint az elmúlt napokban nem először bizonyítja, hogy képes ellenállni a borongós nemzetközi befektetői környezetnek.

A forint viszonylagos stabilitása annak köszönhető, hogy fontos lépések születtek az elmúlt hetekben az EU/IMF-trágyalások megkezdésének irányába, és a piaci szereplők bizakodóak a megegyezés tekintetében.

Pozitívumként értékelhető az is, hogy ma Rogán Antal módosítást nyújtott be az MNB-törvényhez, figyelembe véve az Európai Központi Bank (EKB) egy javaslatát.

16 óra után

A Dow Jones és a Standard & Poor’s 500 index fél százalékos eséssel nyitott kedden, ezt követően pedig fokozták veszteségeiket az indexek. A befektetők elfordultak a kockázatosabbnak ítélt eszközöktől, így a régiós devizák gyengülni kezdtek az euróval szemben.

A forint napközben 286 és 287-es szintek között mozgott a közös európai deviza ellenében, majd délután 287,7-ig esett. Miután az USA vezető indexei egyre nagyobb mínuszba fordultak, az euró jegyzése 288 forintra szökött fel.

A francia CAC-40 index 0,75, a német DAX pedig 1,7 százalékos esést mutat délután. A kockázatvállalási hajlandóság mérséklődésével párhuzamosan a dollár erősödött a vezető devizákkal szemben.

A kereskedés hangulatára rányomja bélyegét, hogy a konzervatív Antonis Samaras nem tud kormányt alakítani Görögországban. Az aggodalmakat felerősítette, hogy a görög szélsőbaloldali párt vezére kijelentette, a mentőcsomag vállalásai semmisek a választások nyomán. A párt jogosult másodikként kormányalakításra.

A Capital Economics londoni közgazdásza azt valószínűsítik, hogy Görögország még idén kilép az euróövezetből.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház szerint Görögországban új választásokat fognak kiírni, valószínűleg június 17-re. Ha sikerül ezt az újabb parlamenti választást úgy beállítani, hogy az egyben szavazás Görögország további euróövezeti tagságáról is, akkor a külső pénzügyi segélyprogramot és az ahhoz járuló reformfeltételek teljesítését támogató két nagy párt, az Új Demokrácia (ND) és a PASZOK több mandátumhoz juthat, tekintettel arra, hogy a görögök háromnegyede változatlanul az eurótagságot pártolja.

Egyértelmű azonban annak a kockázata, hogy az új választásokon sem születik egyértelmű eredmény, és ennek nyomán az euróövezeti vezetők úgy dönthetnek, hogy visszavonják a segélyprogramot és "kiszorítják" Görögországot a valutaunióból - áll a Capital Economics keddi elemzésében az MTI beszámolója szerint.