Nem megy az új állampapír

Egyelőre úgy tűnik, nem találta el a kormány a lakossági befektetők ízlését, amikor az eddigieknél rövidebb futamidejű állampapír kibocsátásával bízta meg az Államadósság-kezelő Központot (ÁKK). A Féléves Kincstárjegy (FKJ) névre keresztelt, évente 7,5 százalékos kamatot fizető papírra ugyanis eddig elég szerény volt a kereslet. A jegyzés első hetében a felajánlott tízmilliárd forintnyi mennyiségből még viszonylag sok, 2,1 milliárd forintnyi kelt el, a következő héten viszont már csak 484 millió, az azt követőn 254 millió, a múlt héten pedig már csak 240 millió forintnyit vittek el belőle a befektetők.

Eközben a többi lakossági állampapírt évek óta nem látott ütemben vásárolják a háztartások. Az egyéves lejáratú Kamatozó Kincstárjegyek (KKJ) az idén az első négy hónapban 51 milliárd forintnyi friss megtakarítást vonzottak, a három- és ötéves futamidejű Prémium Magyar Államkötvényeknél (PMÁK) 15 milliárd, az egy- és kétéves, postán kapható Kincstári Takarékjegyeknél (KTJ) szintén 15 milliárd forintnyi nettó pénzbeáramlás volt.

Az FKJ iránt tapasztalt visszafogott érdeklődésnek a piaci szakértők szerint számos oka lehet, az egyik legfontosabb ezek közül a lakosság kamatok iránti érzékenysége. Úgy tűnik, a háztartások azt a 8 százalékos kamatot, melyet a KKJ kínál, sokkal vonzóbbnak tartják, mint az FKJ fél százalékponttal alacsonyabb kamatát még annak ellenére is, hogy a KKJ esetében egy évre kell elköteleződniük. Az ÁKK-nak pe­dig nem állhat érdekében ebben a helyzetben feljebb emelnie a féléves papírra fizetendő bónuszt, hiszen ezzel a hosszabb távú forrást biztosító, egyéves kincstárjegyet hozná kedvezőtlen helyzetbe.

A másik oka az FKJ népszerűtlenségének az értéke­sí­tési csatornák szűkösségében keresendő. Míg a KKJ-t több nagybank (CIB, K&H, OTP, UniCredit Bank) és a takarékszövetkezetek is for­galmazzák, ráadásul a friss megtakarítások nagy része az idén ezeken a csatornákon keresztül érkezett az államhoz, az új féléves papír egyedül a Magyar Államkincstár 19 fiókjában kapható. Ez az értékesítési csatorna a szofisztikáltabb befektetői rétegnek szóló, inflációt követő kamatozású Prémium kötvényeknél ugyan jól bevált, de az egyszerűbb, lakossági tömegterméknek szánt FKJ esetében már kevésnek bizonyulhat. Változhat persze a helyzet, ha a jövőben bővül az értékesítési hálózat, amire a kormány többféle javaslattal is előállt. Egyebek között meg kellene vizsgálni új kincstári fiókok létrehozásának lehetőségét és azt is, hogyan lehetne bevonni például az okmányirodákat vagy a postákat az értékesítésbe.

Az FKJ népszerűtlenségének harmadik oka az lehet, hogy kevesen ismerik a terméket, mivel a kibocsátása csak nemrég, május elején indult, és azóta nem kísérte semmiféle kommunikációs kampány. Az ÁKK ugyan indított a napokban egy reklámhadjáratot, ez azonban az állampapírok általános népszerűsítésére szolgáló imázskampány. Az ÁKK tervezi persze a jövőben a konkrét állampapírok reklámozását is, úgy tudjuk viszont, az első kampány a PMÁK népszerűsítését szolgálja majd.

A három hónapos dkj esetében ez nagyon kevésnek számít, az elmúlt öt évben mindössze fél tucat alkalommal érkezett ennél is kevesebb ajánlat erre az állampapírra. Utoljára nagyjából fél évvel ezelőtt, tavaly november végén fordult elő ilyesmi.

Az ÁKK a 65 benyújtott ajánlat közül 49-et fogadott el végül 35 milliárd forint értékben. A hozam is emelkedett valamelyest a múlt hét óta, az átlaghozam 2 bázisponttal 7,17 százalékosra nőtt. Az elfogadott ajánlatok hozama egyébként az ÁKK tájékoztatása szerint 7,14 és 7,2 százalék között szóródott.

A szakértők véleménye szerint egyébként nem kell túl sok jelentőséget tulajdonítani a lanyha érdeklődésnek, a három hónapos dkj iránti keresletet ugyanis jellemzően a piaci szereplők pillanatnyi likviditási helyzete határozza meg, és akár a hosszú hétvége is okozhatta, hogy ezúttal ilyen kevés ajánlat érkezett be a papírokért.

Herman Bernadett Alig jegyezték le a diszkont kincstárjegyeket Nagyon szerény érdeklődés kísérte az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) tegnapi diszkont kincstárjegy (dkj) aukcióját. A központ 45 milliárd forintnyit ajánlott fel a három hónapos futamidejű hitelpapírból, a beérkezett ajánlatok összértéke pedig csak 46,6 milliárd forint lett.

A három hónapos dkj esetében ez nagyon kevésnek számít, az elmúlt öt évben mindössze fél tucat alkalommal érkezett ennél is kevesebb ajánlat erre az állampapírra. Utoljára nagyjából fél évvel ezelőtt, tavaly november végén fordult elő ilyesmi.

Az ÁKK a 65 benyújtott ajánlat közül 49-et fogadott el végül 35 milliárd forint értékben. A hozam is emelkedett valamelyest a múlt hét óta, az átlaghozam 2 bázisponttal 7,17 százalékosra nőtt. Az elfogadott ajánlatok hozama egyébként az ÁKK tájékoztatása szerint 7,14 és 7,2 százalék között szóródott.

A szakértők véleménye szerint egyébként nem kell túl sok jelentőséget tulajdonítani a lanyha érdeklődésnek, a három hónapos dkj iránti keresletet ugyanis jellemzően a piaci szereplők pillanatnyi likviditási helyzete határozza meg, és akár a hosszú hétvége is okozhatta, hogy ezúttal ilyen kevés ajánlat érkezett be a papírokért.

-->