Bukott az állam is a nyugdíjon

Benyújtotta az Országgyűlés elé a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (NYACSA) az elmúlt évről szóló beszámolóját. A dokumentumból kiderül: egy évvel ezelőtt a magánnyugdíj-vagyon átvétele a jogszabályoknak megfelelően zajlott le.

Egyedül az Axa Magánnyugdíjpénztár próbált olyan eszközöket rásózni az állami nyugdíjalapra, amelyeket a jogszabályok nem engedélyeztek, ez a pénztár később a szóban forgó eszközök ellenértékét készpénzben utalta át az alapnak.
Az alap összesen 2957 milliárd forintnyi vagyont vett át, ebből az év végéig több mint 1400 milliárd forintot fordított az államadósság csökkentésére több tételben. Első körben a pénztártagok egyéni számláin lévő forint állampapírokat vonták be, majd a Pénztárak Garancia Alapjában lévő és a devizában denominált állampapírok kerültek sorra. Emellett az év vége felé az alap portfóliójában lévő FHB-s és OTP-s jelzálogleveleket becserélte azonos értékű állampapírokra a Magyar Nemzeti Banknál, így további 53 milliárd forinttal apadt az államadósság. Az ügyleten valamennyit veszített egyébként az állam, mivel a jelzáloglevelek árfolyama az átvétel idején 58,8 milliárd forint volt, és a kamatokkal együtt is mindössze 57,8 milliárd forint bevétele lett belőlük az államnak az eladásukat követően.
Az értékpapírok értékesítése során egyébként összesen 18,4 milliárd forintnyi realizált vesztesége lett a NYACSA-nak. Az alap 607,6 milliárd forint átvételi értékű papírt adott el ugyanis 589,2 milliárd forintért. A nem realizált árfolyamveszteség még ennél is nagyobb lett: 183 milliárd forint. A NYACSA is elismeri beszámolójában, hogy a portfólió értékének védelméért felelős transition managert kiválasztó pályázat elhúzódása és a gyorsan bekövetkező piaci árfolyamesések miatt nem sikerült olyan kockázatkezelési eszközöket találni, amelyekkel meg lehetett volna őrizni a portfólió átvételkori értékét. A veszteség minimalizálását csak úgy tudták elérni, hogy kizárólag olyan eszközöket értékesítettek, amelyeknél az árfolyamveszteség az elfogadott határokon belül maradt, esetleg árfolyamnyereség keletkezett rajtuk.
Hiába alakultak kedvezőtlenül a piaci árfolyamok, az alapnak muszáj volt értékesítenie az eszközöket, hiszen számos kifizetést kellett teljesítenie. A beszámoló szerint reálhozamra több mint 230 milliárd forint ment el, emellett a költségvetési törvényirányzatok szerint a költségvetésbe is be kellett volna fizetnie csaknem 530 milliárdot. Igaz, a nyugdíjbiztosítási alap tervezettnél jobb pozíciója miatt ennél végül kevesebbet, nem egészen 460 milliárd forintot fordítottak csak az alap vagyonából az államháztartás finanszírozására.
A beszámoló kitér arra is, hogy a magánkasszák által tavaly átadott egyes eszközök átadási értéke és azok piacon érvényesíthető eladási ára jelentős eltérés mutatkozott, az ilyen esetekben az alap a pénzügyi felügyelethez és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalhoz fordult. Ezekkel az esetekkel magyarázzák azt a jogszabály-módosítást, amely szerint az idén már csak állampapírban és készpénzben adhatják át a vagyont a pénztárak.
A nyugdíjátadás miatt eshettek az árfolyamok
Az elmúlt napokban néhány részvény árfolyamában hatalmas zuhanás következett be a Budapesti Értéktőzsdén. A CIG Pannónia értéke több mint tizedét, az E-Star pedig csaknem negyedét bukta el két-három tőzsdenap alatt.
A hirtelen árfolyamcsökkenésben szerepet játszhatott, hogy az Országgyűlés május 24-én elfogadta a fideszes Selmeczi Gabriella törvénymódosító indítványát, amely szerint a pénztárak az állami nyugdíjrendszerbe most visszalépett tagok vagyonát kizárólag állampapírban vagy készpénzben adhatják át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak (NYACSA), hogy később ne az állam viselje az esetleges árfolyamcsökkenésből származó veszteségeket.
A kasszáknak csak szeptember végéig kell az átadandó portfóliókból a részvényeket eladni, a NYACSA-val való elszámolás értéknapja viszont május 31. A pénztárak – érthetően – szintén nem szeretnének kockáztatni, így május 31-éig igyekeztek eladni a portfóliókból azokat az eszközöket, amelyeket nem adhatnak át az állami alapnak, köztük egyes hazai részvényeket is. A szakemberek szerint ez okozhatta néhány papírnál az árfolyam drasztikus zuhanását a pesti tőzsdén.

VGO-->