BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Németország még állja a sarat

Enyhén szólva sem rázta meg az eurózóna utolsó biztos bástyájának tartott Németországot, hogy a Moody’s negatív kilátással látta el az ország adóskockázati besorolását. Az északi kemény mag továbbra is nagyon olcsón képes finanszírozni magát a piacokról, míg a déli államoknál megállíthatatlanul növekednek a hozamok.

Nagyobb volt a füstje, mint a lángja a Moody’s hétfő késő esti bejelentésének, miszerint stabilról negatívra rontja három euróövezeti tagállam – Németország, Hollandia és Luxemburg – amúgy továbbra is kiváló, AAA besorolású adóskockázati osztályzatához kapcsolt kilátását.
A tízéves lejáratú német államkötvények hozamai csak enyhén, 1,18-ról 1,27 százalékra emelkedtek a másodlagos piacokon, és szintén csupán kismértékben nőttek a holland és a luxemburgi papírok yieldjei – előbbiek 1,64-ről 1,74, utóbbiak 1,18-ról 1,26 százalékra. Ráadásul Amszterdam sikeres aukciót hajtott végre tegnap: a kétéves államkötvényeket például 0,003 százalékos hozammal sikerült eladniuk, ami a legalacsonyabb érték az ország euróövezeti tagságának kezdete óta. Mindez arra utal, hogy a kilátások lerontása sem törte meg a befektetők bizalmát az északi tagállamok iránt.

A német kormányt szintén nem izgatta fel túlságosan a Moody’s döntése. A pénzügyminisztérium közleményben jelezte: „vélemény”-ként tudomásul veszik az amerikai hitelminősítő lépését. Szerintük az intézet elsősorban a „rövid távú kockázatokra” fókuszált, és nem igazán vette figyelembe a „hosszú távú stabilizációs kilátásokat”.
A hitelminősítő egyébként nem az érintett országok gazdaságának esetleges problémáival, hanem az eurózóna válságának mélyülésével indokolta a negatív kilátást. Úgy vélik, a közelmúltban nőtt a valószínűsége annak, hogy Görögország az övezet elhagyására kényszerül, Spanyolország és Olaszország pedig mentőövre szorul, ez pedig az eurózóna legstabilabbnak tartott országait is megterhelné. Az amerikai hitelminősítőnél egyébként – az euróövezetben egyedüliként – már csak az a Finnország maradt top osztályzattal és stabil kilátással, amely anno fedezetet szeretett volna kapni Athéntól a második hitelcsomagért cserébe.

A görög helyzet fokozódását jelzi, hogy még ezen a héten Athénba látogat José Manuel Barroso. Az Európai Bizottság elnöke 2009 óta nem tette tiszteletét a görög fővárosban. Barroso Antonisz Szamarasz miniszterelnökkel fog tárgyalni, a trojka küldöttsége pedig holnap találkozik Jannisz Szturnarasz pénzügyminiszterrel. A feszült légkör borítékolható: a Dow Jones szerint Szamarasz tegnap a görög erőfeszítések szabotálásával vádolta meg azokat az uniós tisztségviselőket, akik szerint Athén nem lesz képes talpra állni. Egyúttal elismerte, hogy a GDP több mint hét százalékkal zuhanhat idén.
Míg az Északi Blokk országai továbbra is stabilnak tűnnek, addig az olasz és spanyol kötvényhozamok emelkedését egyelőre semmi sem képes megállítani. Tegnap a tízéves lejáratú spanyol kötvények yield­jei 7,6 százalék fölé kúsztak a másodlagos piacon – ez újabb euróövezeti csúcs –, a kincstár pedig 3,7 százalékos hozam mellett adott el hat hónapos futamidejű kincstárjegyeket – márciusban még csak egyszázalékos kamatot kellett ígérnie ugyanilyen papírokra. Igaz, elemzők már azt is pozitívumként értékelték, hogy Spanyolország továbbra is képes pénzhez jutni a tőkepiacokon.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.