Reménykedhetnek a devizahitelesek?

Az MMV a Kúria, illetve az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez fordult, továbbá beadványát megküldte az alapvető jogok, valamint a pénzügyi jogok biztosának és az Alkotmánybíróságnak is.

A szervezet az alaptörvényre, továbbá a jelentős társadalmi érdekre hivatkozva kér állásfoglalást arról: mennyire tekinthető európai uniós normának az, hogy Magyarországon a vállalkozóknak saját életfeltételeik ellehetetlenítésével is meg kell felelniük adófizetői kötelezettségeiknek, míg a tisztességesen elvégzett munka után nincs joguk a munkájuk ellenértékét megkapni?

Beadványukban egyebek közt arra hivatkoznak, hogy a vállalkozók nagyon nagy százaléka magánemberként is érintett a devizaadós válságban, hiszen a vállalkozás kintlévőségei miatt, magánvagyonuk terhére felvett hitelek segítségével próbálták rendezni gazdasági partnereik felé adósságaikat. Fizetésképtelenségük esetén egyrészt a hazai mikro- és kisvállalkozások jellemzően teljes magán egzisztenciájukat elvesztik, másrészt munkahelyek tömegeinek felszámolódását okozhatják, és ez utóbbi a munkavállalók hiteltörlesztéseit is veszélyezteti. A kiszolgáltatott kisvállalkozóknak minimális az esélyük a kintlevőségeik behajtására, miközben a közterheket a bevételek elmaradása esetén is meg kell fizetniük.

Az MMV álláspontja szerint a hazai vállalkozások európai uniós normákkal össze nem egyeztethető helyzetéért elsősorban a tisztességtelen vállalkozási körülmények, illetve a jogszolgáltatás elégtelensége, a jogi útra terelt ügyek elhúzódása felelős. A szervezet ezért azonnali, érdemi, rendszerszemléletű intézkedéseket sürget.