Jól ment eddig az alapoknak

Az év első négy hónapjában több mint 560 milliárd forintnyi friss tőke áramlott a befektetési alapokba, és valószínűleg májusban is vonzottak új pénzt az alapok. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint különösen a kisbefektetők viszik át előszeretettel a pénzüket ezekbe a konstrukciókba, az év első három hónapjában ugyanis a tőkebeáramlás döntően a háztartásoknak volt köszönhető. Szintén az MNB adataiból szűrhető le, hogy a háztartások vélhetően a lekötött betétben lévő megtakarításaikat csoportosítják át az alapokba, csak áprilisban több mint 126 milliárd forintot vontak ki ugyanis a bankokból.

A tendencia érthető, a betétkamatok ugyanis egyre alacsonyabbak. A Bankráció.hu portál összesítése szerint feltételek nélkül az ügyfél már 5 százalékos kamatot sem kaphat szinte sehol a pénzére, friss megtakarítás vagy rendszeres kártyahasználat esetén is úgy kell vadászni az 5 százalék fölötti ajánlatokra. Az alapok visszatekintő hozamai viszont még mindig vonzóak, sőt aki még az idén év elején választott valamilyen befektetési jegyet, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint, az is jól járt az esetek többségében.

A slágerterméknek számító abszolút hozamú alapok az idei első öt hónapban is vegyesen teljesítettek, hiszen mindegyiknek a teljesítménye nagyjából az azt kezelő portfóliómenedzser tudásán és szerencséjén múlott. Az idén egyébként egy korábban rendszeresen betliző alap viszi a prímet ebben a kategóriában, az Első Magyar Daytrade származtatott alap befektetői mostanra több mint 23 százalékos hozamot érhettek el. Ők egyébként nem lehetnek már sokan, hiszen alig 30 millió forintnak megfelelő euró van már csak ebben az alapban.

A nagyobb abszolút hozamú alapok közül a Concorde Alapkezelő konstrukciói teljesítettek az idén eddig a legjobban, a Platina Pí, a Rubicon, a Columbus és a Citadella is kétszámjegyű hozamot ért el január óta. Hosszú távon persze még mindig az OTP két sikeralapja, a Supra és az EMDA vezeti a mezőnyt, ezek a konstrukciók öt év alatt évesítve 23, illetve 19 százalékot hoztak, az idén viszont szerényebb eredményt értek el, mint a Concorde alapjai. A Supra május végéig 4,85, az EMDA 8,71 százalékos szedett magára. A mintegy 60 abszolút hozamú alap között tíz olyan is akadt, amelyiknek a hozama negatív az idén, közülük egy concorde-os hedge fund, a Nyilasi 2015 áll a legnagyobb, több mint 20 százalékos mínuszban.

Azok sem jártak feltétlenül rosszul, akik – akár a visszatekintő hozamok – láttán az év elején a kötvényalapok mellett döntöttek. A hosszú kötvényalapok többsége ugyanis a csökkenő kamatkörnyezetben az idén is jól teljesített, öt hónap alatt 4,35-6,78 százalék közötti hozamokat értek el, a legjobb a kategóriában egyébként a Raiffeisen konstrukciója lett. A rövid kötvényalapok lényegesen több pénzt vonzottak az idén, mint a hosszúak, a teljesítményük viszont gyengébb lett, 1,73-4,43 százalék között alakult január és május között. A legeredményesebben az Erste rövid kötvényalapja fektette be a pénzt, a legtöbb megtakarítást viszont az OTP Optima szívta fel, ebben az alapban már több mint 260 milliárd forint van. Az Optima befektetői is lényegesen jobban jártak az alappal az év eleje óta, mint egy bankbetéttel, hiszen az eddig elért 3,35 százalékos hozam évesítve nagyjából 8,2 százalékosnak felelne meg.

A részvényalapok között több olyan volt, amelyik az idén pozitív hozamot ért el, mint az olyan, amelyikkel veszítettek a befektetők. Az abszolút hozamú alapokhoz hasonlóan egy, a korábbi években elég rosszul teljesítő konstrukció nyert az első hónapokban sokat, az OTP Alapkezelő Klímaváltozás alapja, amely bőven 20 százalék fölötti hozamot ért el. A többi zöld alap is jól teljesített az idén, a K&H Öko alapja 16, az Aegoné 15 százalék fölötti hozamot ért el. Ezeket leszámítva az amerikai részvénypiacon kereshettek sokat a befektetők, az ott befektető konstrukciók között szintén akadt nem egy 15 százalék fölötti hozamot elérő alap.

A tavalyi év nagy győztesei, a török alapok még az idén sem fulladtak ki, május végéig 6 százalék fölötti hozamot értek el, az elmúlt napok zavargásainak köszönhetően viszont annyit esett az isztambuli tőzsde, hogy könnyen lehet, ennek a nyereségnek egy részét azóta el is veszítették. A török alapokhoz hasonló hozamot értek el a Budapesti Értéktőzsde indexét követő hazai részvényalapok is, 5,5-7,5 százalék között volt a nyereségük az első öt hónapban. Ebben a kategóriában a legmagasabb hozamot a Pioneernál érték el. A környező országokban viszont már nem volt ilyen jó a helyzet, míg ugyanis a magyarországi részvények jól teljesítettek az idén, a közép-európai piacokon befektető alapok többsége mínuszban jár az év eleje óta.

Magas kamat kombibetétre

A bankoknak sem kell már a forrás, ehelyett inkább a jutalékbevételre hajtanak – ez is szerepet játszhat abban, hogy sok pénz kerül az alapokba. A Bankráció.hu adatai szerint több hitelintézet akár 8-9 százalékos éves kamatos is hajlandó fizetni egy jellemzően két-három hónapos bankbetétre, ha az ügyfél legalább a betéttel megegyező összeget valamilyen befektetési alapban, esetleg életbiztosításban helyez el.Az OTP például új megtakarítás vagy tartós befektetési számlán való lekötés esetén akár 9 százalékos betéti kamatot fizet, ha az ügyfél jegyez a most induló tőkevédett alapjaiból. A K&H-nál is elérhető hasonló betétkamat, ehhez viszont a megtakarítás egyik harmadát zárt végű alapba, egy másik harmadát pedig életbiztosításba kell befektetni.