A jegybanki adatok szerint megfigyelhető volt az utóbbi években, hogy a devizabetétesek reagáltak az árfolyammozgásokra. A forint erősödését komolyabb beáramlás kíséri a devizabetétekbe, míg a forint hirtelen gyengülésére a betétek felszámolásával reagálnak a háztartások. Ilyenkor egy-két hónap leforgása alatt a devizabetét-állomány 10-15 százaléka is megmozdul. Az utóbbi években a legkomolyabb devizabetét-kivonások 2008 őszén történtek, amikor annyi támadás érte a forintot, hogy a jegybank három százalékpontos kamatemeléssel volt kénytelen megvédeni a magyar fizetőeszközt. Nagyon sokan váltották át forintra a betétjüket 2010 nyarán is, amikor a választás után néhány kormánypárti politikus nyilatkozata meggyengítette a forintot. Szintén tömeges devizabetét-kivételt eredményezett a végtörlesztés bejelentését követő, leminősítésekkel fémjelzett időszak, és a tavaly márciusi forintgyengülés is.
Az eurós befektetési alapoknál is jól megfigyelhető, hogy reagál az állomány a forintárfolyam változására. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint például komoly tőkekiáramlás volt az eurós pénzpiaci alapoknál 2009 márciusának elején, amikor aktuálisan történelmi mélyponton volt a forint árfolyama, 316 forintért jegyezték az eurót. Hatalmas beáramlást tapasztaltak ezzel szemben egy évvel később, amikor 265 forint alá süllyedt a kurzus. 2011 nyarán szintén 265 forint alatt volt az euró/forint árfolyam, ekkor is nagyon sokan vásároltak eurós pénzpiaci befektetési jegyeket, amelyeket aztán ugyanennek az évnek a végén, a leminősítések környékén sokan el is adtak. Az elmúlt hetekben, amíg 310-315 között ingadozott a keresztárfolyam, szintén kifelé áramlott a pénz az ilyen alapokból, az utóbbi napokban viszont már ismét vásárolják a befektetők az eurós alapokat.
A betéteknél még kevésbé látszik az átcsoportosítás. A jelenlegi forintárfolyam-ingadozás a bankok szerint még nem okozott komoly mozgásokat az állományokban. Több hitelintézetnél is tapasztalnak mozgásokat, az MKB-nál például forintgyengülés esetén az ügyfelek egy része forintra vált, de a bankok többségénél a kliensek nem ugrálnak. Az OTP-nél például az árfolyamváltozás a teljes deviza betéti állomány mindössze 2 százalékát mozgatta meg, az FHB-nál is őrzi a többség a deviza-megtakarításokat. A Budapest Bank, a CIB és az Erste is úgy nyilatkozott, hogy nincs hatással az állományra az árfolyamváltozás, és az UniCreditnél is leginkább stagnál az állomány.
A hitelintézetek közül több is kínál 2 százalék fölötti eurós kamatot. A Sopron Banknak 2,5, a KDB-nek 2,25, az FHB-nak 2,1 százalék az ajánlata. Ezek a betétek hosszabb távúak, a KDB-é 12 hónapos, a másik két hitelintézeté 18 hónapos lekötést vár el.
Ha viszont az ügyfél hamarabb szeretné kivenni a megtakarítását, mert például a forint nagyot gyengül, és realizálná az árfolyamnyereséget, a bankok jellemzően semmilyen, vagy maximum a látra szóló kamatot fizetik meg.
A hitelintézetek közül több is kínál 2 százalék fölötti eurós kamatot. A Sopron Banknak 2,5, a KDB-nek 2,25, az FHB-nak 2,1 százalék az ajánlata. Ezek a betétek hosszabb távúak, a KDB-é 12 hónapos, a másik két hitelintézeté 18 hónapos lekötést vár el.
Ha viszont az ügyfél hamarabb szeretné kivenni a megtakarítását, mert például a forint nagyot gyengül, és realizálná az árfolyamnyereséget, a bankok jellemzően semmilyen, vagy maximum a látra szóló kamatot fizetik meg. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.