Dönthet hétfőn a Kúria a devizahitelesek ügyében

Fontos nap lehet a hétfői a devizaadósok életében: a Kúria ugyanis hétfőn jogegységi döntést hozhat több, devizahitellel kapcsolatos kérdésben. A jogegységi tanácsnak állást kell majd foglalnia egyebek mellett arról, hogy a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés mint szerződéstípus tisztességtelen-e annak következtében, hogy az árfolyamkockázatot – kedvezőbb kamat ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli.

Továbbá a tanács dönthet arról is, hogy a pénzügyi intézmény által az árfolyamkockázattal kapcsolatban adott téves – ellentmondásos, hiányos, a valóságnak nem megfelelő – tájékoztatás eredményezheti-e az átláthatóság hiánya következtében a szerződés árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezéseinek tisztességtelenségét. Dönteni kell majd arról is, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást megengedő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, illetve, hogy a hitel folyósításakor vételi, a törlesztésekor viszont eladási árfolyam alkalmazása tisztességtelen szerződési feltételnek tekintendő-e, és ha igen, annak mi a jogkövetkezménye.

A Kúria döntése azért kiemelten fontos, mert a kormány az ebben foglaltaktól tette függővé a további szabályozási lépéseket. A devizahitelesek problémájának megoldása ugyanakkor meglehetősen összetett feladat, leginkább azért, mert az adósok igen jelentős része gyakorlatilag kilátástalan helyzetben van, vagyis a hitelét részben sem képes törleszteni. Ráadásul csak olyan megoldásban gondolkodhat a kabinet, amely a bankrendszer szempontjából nem jelent kockázatot, illetve figyelemmel van a hitelüket rendben törlesztő ügyfelek érdekeire is.

A nemzetgazdasági miniszter napokban adott nyilatkozata alapján nem lehet sokat tudni a tervekről: Varga Mihály a Hír TV-nek adott interjújában annyit közölt, hogy a cél változatlanul az, hogy kivezessék a devizahiteleket. Biztató ugyanakkor, hogy a tárcavezető szerint sokféle megoldás lehetséges, amelyekről egyeztetni fognak az érintett szereplőkkel.

Közben ismét gyorsan emelkedni kezdett az árfolyamgát-szerződések száma is: a Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint áprilisban kilenc híján 3 ezer új árfolyamgát-szerződést kötöttek a hazai hitelintézeteknél. Az adósmentő konstrukció utoljára 2013 nyarán vonzott egy hónap alatt hasonlóan sok ügyfelet. Tavaly november óta, hogy kiszélesítették azok körét, akik igénybe vehetik a kedvezményt, folyamatosan nő az új belépők száma. Korábban csak a 90 napon túli tartozással nem rendelkező, és 20 millió forintosnál kisebb eredeti tartozással rendelkező adósok léphettek be a rendszerbe, most viszont már a nem teljesítő hitelesek és azok is igénybe vehetik az árfolyamrögzítést, illetve azok is, akik annak idején 20 millió forintnál több devizahitelt vettek fel.

Az MNB adatai szerint április végére a gyűjtőszámla-hitelek száma megközelítette a 170 ezret, az árfolyamgát mostani rendszerébe ennél többen, 175 ezren léptek be, a korábbi, első árfolyamgáttal együtt pedig már 180 ezer fölött van a belépők száma. Ki is kerülnek egyébként a rendszerből adósok. Ha valaki a könnyítés ellenére is nem teljesítővé válik, és 180 napig nem törleszt, attól megvonják a kedvezményt, emellett előtörlesztéssel is le lehet zárni a számlákat. Jelenleg a deviza jelzáloghitelesek 35 százaléka él a lehetőséggel, akik a lakossági devizajelzáloghitel-állomány 40 százalékát törlesztik fix árfolyam mellett.