Az MKB Euroleasing Autohitel ítélethirdetését is elhalasztották

A keddi tárgyalás során a cég jogi képviselője visszavonta azt a kérelmét, hogy a bíróság kezdeményezzen kontrollt az Alkotmánybíróságnál, illetve kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróságnál, a per alapját képező törvény ellen.

A bíróság 3 tagú tanácsban járt el, ez nincs így mindig a hasonló ügyekben.

A felperes Euroleasing keresetlevelét ismertetve a bíró kiemelte, hogy a társaság refinanszírozási hitel forrásból finanszírozta az autóvásárlásokat, illetve az autó - ingó jelzálogként való - fedezetbe adása mellett szabad felhasználású kölcsönöket is folyósított. A konstrukció lényege az, hogy a forrásként használt hitel kamatlábára nem volt ráhatása a lízing cégnek, ugyanakkor, ha változott a kamatláb, neki is módosítania kellett az ügyfelet terhelő kamatlábat.

Az az oklista, amely a kamat, a díj és a költség módosítási feltételeit tartalmazta, 19-szer változott a vizsgált időszakban. Mindig része volt az irányadó európai kamatlábak, a magyar jegybanki kamat, a bankközi kamat, az állampapírok átlagos hozama és még számos más tényező változása is.

Miután a felperes akkor még nem vonta vissza a keresetében azt a kérelmet, hogy a bíróság kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól, illetve előzetes döntést az Európai Bíróságtól - a bíró ezen érveit is ismertette. Ezek központjában a visszamenőleges jogalkotás volt.

A bíróság megkérdezte a társaság jogi képviselőjét, hogy a refinanszírozási hitelek futamidejei milyen viszonyban voltak az ügyfeleknek nyújtott hitelek futamidejeivel. A válasz: nagy általánosságban szinkronban voltak, de mindig csomagban kértek refinanszírozást az ügyletekhez.

Az alperes magyar állam jogi képviselője fenntartotta a keresethet fűzött válaszában írtakat: a lízing cég tisztességtelenül módosította egyoldalúan a szerződéseit.

Végül - a bíró kérdésére - a felperes jogi képviselője túlzottnak tartotta az állam képviselője által kért több mint 2,5 millió forintos ügyvédi munkadíjat.