Indulnak a devizahiteles perek, 900 milliárd forint a tét

Hétfőig adhatják be a bankok a keresetleveleiket a Fővárosi Törvényszékre, amelyekkel a Magyar Államot perelik be, hogy bizonyítsák, a devizahitelekkel kapcsolatos, elmúlt tíz évben hozott egyoldalú szerződésmódosításaik tisztességesek voltak. A beadványok a törvényszék honlapja szerint folyamatosan érkeznek, múlt pénteken két bank és három pénzügyi vállalkozás, hétfőn további 15 bank és 12 pénzügyi vállalkozás adta be az iratokat. A bíróságnak nem lesz könnyű dolga, mivel a keresetlevelek és azok mellékletei pénzügyi intézményenként több ezer oldalt is kitehetnek.

A vonatkozó jogszabály szerint a tárgyalást a keresetlevél beérkezését követően nyolc napon belül ki kell tűzni, és legfeljebb egyszer lehet indokolt esetben maximum hét napra elhalasztani. Ez alapján a keresetüket múlt pénteken benyújtó cégek – a CIB Bank, a CIB Ingatlanlízing, a CIB Lízing, a Magyar Cetelem Bank és a BNP Paribas csoporthoz tartozó UCB Ingatlanhitel – keresetének a tárgyalása már a héten megkezdődhet. A törvényszék egyébként a tárgyalásokat nem a keresetlevelek beérkezésének sorrendjében, hanem azok feldolgozása alapján tűzi ki.

A tét óriási, az árfolyamrés visszafizetése és az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenné nyilvánítása együttesen a Magyar Nemzeti Bank kalkulációi szerint akár 900 milliárd forintos veszteséget is okozhat a szektornak, ez a bankok sajáttőkéjének csaknem a harmada. A bankok érthetően mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt csökkentsék. Azt viszont, hogy pontosan mekkora veszteség érheti a hitelintézeteket a szerződésmódosítások kapcsán, egyelőre kevés bank tette közzé. Az OTP második negyedéves jelentése szerint csoport szinten 177 milliárd forintnyi céltartalékot képzett emiatt (további 41,3 milliárd forintba kerül a pénzügyi csoportnak az árfolyamrés). Az FHB 12-15 milliárd forintra becsülte féléves jelentésében a várható veszteséget, náluk az árfolyamrés mintegy 4,7 milliárd forintba kerül majd.

A külföldi tulajdonban lévő hitelintézetek egy része is nyilatkozott már a várható hatásokról. A K&H 70 milliárd forint céltartalékot képzett az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások várható veszteségeire, a Budapest Bank 34,3 milliárd forintot különített el erre. A Raiffeisen 120-160 millió, az Erste akár 300 millió eurós veszteséggel is számol. Az Erste már kiadta féléves jelentését, amelyben az áll, hogy az egyéb bevételek és ráfordítások esetében bekövetkezett mintegy 35 milliárd forintos növekedést szinte teljes egészében a Kúria jogegységi határozatával kapcsolatos törvény miatt szükséges céltartalék adta.

A hitelintézetek egyébként a céltartalékolás tekintetében nem reagáltak egységesen a jogszabályra. Látható már, hogy néhány bank már a második negyedévben elkönyvelte a várható veszteségeket, vannak azonban olyan hitelintézetek, amelyek megvárják a perek kimenetelét, és csak a harmadik negyedévben könyvelik el az egyoldalú szerződésmódosítások hatásait.

A negatív rekord könnyen megdőlhet, mivel a jellemzően nyereséges bankok közül több már a második negyedévben elkönyvelte a várható veszteségeket, az OTP emiatt 153 milliárd forint, a K&H anyacége jelentése szerint 139 millió euró (mintegy 43 milliárd forint) veszteséggel zárta a negyedévet, és a korábban veszteséges bankok közül több is – FHB, CIB, Erste – negatív eredményeket tett már közzé.

A negatív rekord könnyen megdőlhet, mivel a jellemzően nyereséges bankok közül több már a második negyedévben elkönyvelte a várható veszteségeket, az OTP emiatt 153 milliárd forint, a K&H anyacége jelentése szerint 139 millió euró (mintegy 43 milliárd forint) veszteséggel zárta a negyedévet, és a korábban veszteséges bankok közül több is – FHB, CIB, Erste – negatív eredményeket tett már közzé. -->