Baj lehet a gyenge forintból?

„A csökkenő kamatszinttel párhuzamosan az árfolyam fokozatosan veszített az értékéből az euróval szemben, vagyis összességében 2012 augusztusától egy gyengülő trendet figyelhetünk meg a havi adatokban” – válaszolta a Világgazdaságnak Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza. Azóta 490 bázisponttal, 2,1 százalékra csökkent a kamat.

Voltak persze időszakok, amikor hazai, vagy nemzetközi sokkok, impulzusok ideiglenesen eltérítették a trendtől a kurzust. Tavaly márciusban az új jegybankelnök személye körüli bizonytalanság jelentős leértékelődést eredményezett, de a „Matolcsy-féle” menedzsment visszafogott kamatpolitikája miatt a bizalom hamar visszaállt – emelte ki a közgazdász.

„A belföldi hírek közül a devizahiteles mentőcsomag körüli félelmek újra és újra gyengítették a forintot, de a jegybanki fő instrumentum változása (két hetes kötvény helyett két hetes betét) is némi tőkekivonást és így leértékelődést eredményezett” – vélekedett Balatoni András.

Az első és a legközvetlenebb hatást az árakra gyakorolja a gyenge hazai fizetőeszköz. Egy tartós 1 százalékos leértékelődés 0,2 százalékkal növeli meg a fogyasztóiár-indexet nagyjából fél éven belül. A májusi, hó végi szinthez képest több, mint 4 százalékkal drágult az euró, így 0,8 százalékpontos addicionális inflációs nyomást eredményez, ami márciusig jelenik meg az árstatisztikában – mutatott rá Balatoni András. Az ING közgazdásza szerint ez a hatás a nulla százalék közeli hazai áremelkedési ráta miatt, és különösen a kedvezőtlen eurózónás inflációs trendeket figyelembe véve kívánatosnak tekinthető, mivel az alacsony fogyasztóiár-index legalább olyan, ha nem súlyosabb következményekkel jár, mint a magas árdinamika. A leértékelődés így segíti az infláció normalizálódását, illetve támogatja a jegybanki inflációs cél elérését.

A gyenge hazai fizetőeszköz a külső egyensúlyt is támogatja. „A nettó exporton keresztül érvényesülő kedvező hatást azonban a korábbiakban jórészt ellensúlyozta a háztartások masszív devizaadóssága, ami a nettó vagyon leértékelődését, illetve a rendelkezésre álló jövedelem mérséklődését eredményezte” – mutatott rá az ING elemzője. „Mivel ebben a tekintetben jelentős változásra számíthatunk a devizahitelek konvertálása miatt, ezért valószínű, hogy a gyengülő árfolyam kedvező makrogazdasági hatásai fognak dominálni a nem is olyan távoli jövőben” – emelte ki.

Balatoni András szerint a bankok potenciális veszteségét, illetve a piaci árfolyamnál kedvezőbb kondíciók melletti konverziót azonban jelentősen megdrágíthatja a gyenge forint, ezzel pedig a negatív hatások is tovább erősödhetnek. Hozzátette, hogy a leértékelődés csak ideiglenes hatást gyakorol a növekedésre. Tartós prosperitást ezzel az eszközzel nem lehet elérni. Ha a fogyasztóiár-index normalizálódik, akkor a további leértékelődés az inflációs célok hitelességét erodálhatja.

Van még egy fontos kérdés a forint esése kapcsán, nevezetesen az államadósság pályája. „Az adósság 40 százaléka továbbra is devizában denominált, így egy 1 százalékos leértékelődés a GDP arányos államadósságot 0,3 százalékponttal emeli meg. Mivel hazánk továbbra is az túlzotthiány-eljárás szélén táncol, ismét szégyenpadra kerülhet az adósság átértékelődése miatt” – vélte.