Ismét veszik az állampapírt
Szeptemberben is nettó vásárlók voltak a háztartások az értékpapírpiacon, 45,3 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek be, így a számláikon lévő állomány 6948,1 milliárd forintra hízott a hónap végére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. Az első kilenc hónapban összesen csaknem 720 milliárd forintért vásároltak a kisbefektetők értékpapírokat.
A csökkenő kamatok miatt júliusban és augusztusban megtorpant az állampapíroknál a nettó értékesítés, szeptemberben viszont a lakosság visszatalált az állampapírpiacra, ezt jelzi a több mint 22 milliárd forintnyi tőkebeáramlás. A kisbefektetők állampapír-állománya a harmadik negyedév végén így 2270 milliárd forint volt.
A Kamatozó Kincstárjegyek továbbra sem kelendők, erre utalhat egy éven belüli lejáratoknál néhány milliárd forintnyi visszaváltást mért az MNB. Örömteli fejlemény lehet viszont az állam számára, hogy az éven túl lejáró állampapíroknál nettó vásárló volt a lakosság, és a 26,7 milliárd forintnyi friss pénzt fektetett kötvényekbe. A háztartások hosszú állampapír-állománya így 742,3 milliárd forintra emelkedett, ami historikus rekordnak felel meg.
A banki kötvényeket továbbra sem kedvelik a kisbefektetők. Szeptemberben 36,6 milliárd forintnyi tőkét vontak ki az ilyen értékpapírokból az állományuk így 493 milliárd forintra csökkent, ami ötéves mélypontnak felel meg. A jelzálogleveleket sem kedvelik a háztartások a náluk lévő mennyiség már a 30 milliárd forintot sem éri el. Bár egyes vállalati kötvényekkel elég sok probléma volt az elmúlt években, a vállalati kötvénypiac szeptemberben 5 milliárd forintnyi lakossági megtakarítást vonzott, ezzel a háztartások állománya 78 milliárd forintos történelmi csúcsra emelkedett.
A legkedveltebb lakossági értékpapír továbbra is a befektetési alap. A háztartások szeptemberben 47,8 milliárd, az első három negyedévben összesen pedig több mint 520 milliárd friss forintnyi megtakarítást fektettek befektetési jegyekbe, így a kilencedik hónap végére 3788,1 milliárd forintra nőtt az állományuk. A lakosság befektetési alapokon keresztül is főleg a magyar államot finanszírozza, a legkedveltebb alaptípus ugyanis a hazai kötvényalap, amelyben már több mint 900 milliárd forintot tartunk.
A pénzpiaci alapokba egyre kevesebb pénzt fektet a lakosság, szeptember végén már csak 826 milliárd forint volt ilyen eszközökben. Az alapok alapja konstrukciók és a származtatott alapok viszont egyre népszerűbbek.
A tőzsde továbbra is csak kevés kisbefektetőt mozgat meg. Szeptember végén a lakosságnak 291 milliárd forintja volt közvetlen hazai részvénybefektetésben, a hónapban a kisbefektetők eladtak némi papírt egy kevés árfolyamnyereséget is realizálva. A banki részvényeket nagyobb mértékben érintették az eladások, ezekből már csak 114 milliárd forintnyi van a háztartásoknál.
Nem fogyott el a KKJ
A múlt héten kevesebb Kamatozó Kincstárjegyet (KKJ) jegyzett le a lakosság, mint amennyit az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) meghirdetett. A Budapesti Értéktőzsde honlapjára feltöltött tájékoztatás szerint az ÁKK 17,7 milliárd forintnyit hirdetett meg az egyéves lakossági állampapírból, a jegyzések volumene viszont nem érte el a 15,3 milliárd forintot. A KKJ kamata 2,5 százalékos.Féléves Kincstárjegyből (FKJ), 1 milliárd forintnyi volt a meghirdetett mennyiség, ezt 3 millió forint híján lejegyezték a befektetők. A kizárólag a Magyar Államkincstár hálózatában értékesített értékpapír éves kamata 2,25 százalékos volt.
Féléves Kincstárjegyből (FKJ), 1 milliárd forintnyi volt a meghirdetett mennyiség, ezt 3 millió forint híján lejegyezték a befektetők. A kizárólag a Magyar Államkincstár hálózatában értékesített értékpapír éves kamata 2,25 százalékos volt. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.