Történelmi mélyponton a hosszú hozamok

A szakemberek szerint nemzetközi folyamatok okozzák a hosszú hozamok süllyedését. „Térségünk kötvénypiacait leginkább az európai deflációs veszély erősödése és az ennek következtében kialakult nyomott hozamkörnyezet segítette, de a közép-európai gazdaságok helyzete is támogatta a hozamesést.

Lengyelországban például az októberben újraindított jegybanki lazítás újabb történelmi mélypontokra rántotta a hozamokat, ami a hazai kötvényeknek is jót tett” – mondja Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója szerint nem látható előre olyan esemény, ami megfordíthatná ezt a folyamatot. A világban alacsony a növekedés, és a japán jegybank is monetáris élénkítésre készül, ami lent tarthatja a kötvények hozamát. Lengyelországban ugyanakkor tegnap váratlanul leállt a kamatcsökkentésekkel a jegybank, ami Forián-Szabó szerint átmeneti elbizonytalanodást okozhat a piacon.

Miközben a hosszú hozamok nagyot estek, a rövidek meredeken emelkedtek az utóbbi néhány hétben. Október közepén még 1,28 százalékon állt a három hónapos referenciahozam, jelenleg ennél 50 bázisponttal magasabb a ráta. A háttérben az MNB-kötvények augusztusi kivezetését követő piaci anomáliák normalizálódása áll a szakértők szerint. Július végén több mint 4700 milliárd forintnyi kéthetes kötvény volt a piacon, ennek a döntő része persze a bankoké volt, amelyek betétté alakíthatták a hitelpapírt. Júliusban is volt még azonban körülbelül 250 milliárd forintnyi MNB-kötvény a befektetési alapokban, a külföldi befektetőknél is maradt a hónap végére mintegy 280 milliárd forintnyi, és a biztosítók, valamint a nyugdíjkasszák is tartottak még jó 40 milliárdnyit ebből a papírból.

Az MNB-kötvények eladása után jelentkező likviditásbőséget részben a rövid állampapírpiac szívta fel, ennek eredménye lett a jegybanki alapkamathoz képest abnormálisan alacsonynak számító, 1,3 százalék körüli három hónapos hozam – magyarázza Forián-Szabó. A jelenlegi 1,8 százalék körüli hozam már közelebb lehet az egyensúlyi szinthez, ami elméletileg mehetne még följebb is, hiszen normális esetben az alapkamat fölött kellene lennie a három hónapos kamatnak, ha nincs a piacon további kamatcsökkentési várakozás.

A hozamemelkedésnek azonban egyelőre gátat szab a likviditásbőség. „Rövid papírokból az év végéig már nem várható erős kínálat” – mondja Szalma Csaba. Az állam nem szeretné, ha az év végén magas lenne az államadósság, és azon belül a rövid állampapírok aránya, így a három hónapos diszkontkincstárjegyek kibocsátását várhatóan nem fogja erőltetni az államadósság-kezelő. Jövőre viszont, ha ismét beindul a rövid állampapírok fokozott értékesítése, tovább emelkedhetnek a rövid hozamok, amit fokozhat a devizahitelek forintosítása kapcsán jelentkező banki likviditásigény is.