Új rekord az értékpapíroknál

Lassan megközelíti a háztartások értékpapír-állománya a 7 ezer milliárd forintot. Október végén már 6960 milliárd forint volt a számlákon, miután a kisbefektetők újabb 37 milliárd forintot fektettek értékpapírokba a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A pénz szinte csak befektetési alapokba és részvényekbe került.

Az állampapírpiacon a szeptemberi vásárlások után októberben ismét nettó eladóvá vált a lakosság. A háztartások 6,5 milliárd forinttal kevesebb állampapírt vásároltak, mint amennyi lejáratuk volt, illetve amennyit eladtak, ezzel a náluk lévő volumen 2262 milliárd forintra esett vissza. Az állománycsökkenés csak a rövid lejáratú értékpapírokat érintette, a hosszúak volumene nőtt. A kisbefektetők csaknem 20 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek több éves lejáratú állampapírba, ami főleg Prémium Magyar Államkötvény és Bónusz Magyar Államkötvény lehetett. Az Államadósság Kezelő Központ ezeknél a kötvényeknél ugyanebben a hónapban 42 milliárd forintnyi beáramlást mért, ebből arra lehet következtetni, a magas kamatozású hitelpapírok nagyobbik hányada továbbra is cégekhez vagy valamilyen intézményhez kerül.

A rövid állampapírok állománya a lakosságnál júniusban volt a csúcson, 1468 milliárd forinton, ez négy hónap alatt 125 milliárd forinttal csökkent. A kisbefektetők vélhetően keveslik a Kamatozó Kincstárjegyeken elérhető, mindössze 2,5 százalékos kamatot, ezért nem újítják meg a lejáró értékpapírokat. A devizás lakossági állampapír-állomány is csökken lassan, amióta a Prémium Euró Magyar Államkötvény értékesítői körét korlátozták, és csak a Magyar Államkincstár forgalmazza a papírt.

Az állampapírpiacról kivont pénz egy része feltehetően befektetési alapokba kerül. Az alapok állománya továbbra is minden hónapban növekszik, októberben 5565,6 milliárd forintot tett ki, ebből 3822 milliárd volt a háztartásoké, vagyis a lakosságnak már csaknem annyi pénze van befektetési jegyekben, mint lekötött betétben. Befektetési alapokon keresztül is sok állampapírt vásárol egyébként a lakosság, a legtöbb pénzt ugyanis, 911 milliárd forintot hazai kötvényalapokban tartja. A pénzpiaci alapok súlya is jelentős a lakossági megtakarításokon belül, több mint 800 milliárd forintot tartanak ilyen eszközben a háztartások, emellett a származtatott alapok is kedveltek, ilyen az abszolút hozamú alapok többsége.

A banki kötvények állománya tovább csökkent októberben is, már csak 477 milliárd forintnyi van a háztartásoknál, a részvények iránt viszont megnőtt a kereslet. A háztartások talán azt remélték, hogy a világ tőzsdéin október közepén indult rali a magyar részvénypiacra is eljut, ezért több mint 12 milliárd forintot fektettek részvényekbe, főleg bankpapírokba. Az árfolyam-emelkedésben azonban hiába reménykedtek, a tizedik hónap során 11 milliárd forintot buktak a befektetéseken, így a teljes részvényállományuk alig változott, október végén 292 milliárd forinton állt.

A rövid lejáratú forint állampapírokból visszafogott maradt a kibocsátás, a lejáratok összege 6,7 milliárd forinttal haladta meg az eladott mennyiséget. Deviza állampapírokból 82 milliárd forint volt a nettó kibocsátás.

A rövid lejáratú forint állampapírokból visszafogott maradt a kibocsátás, a lejáratok összege 6,7 milliárd forinttal haladta meg az eladott mennyiséget. Deviza állampapírokból 82 milliárd forint volt a nettó kibocsátás.-->