Nem tudjuk, mire jó a hitelcsere

Sajnos még mindig nem elég tudatosak az emberek, ha a pénzügyeikről van szó – derült ki a K&H Bank 500 fős felméréséből. A pénzintézet a forintosítással kapcsolatban mérte fel a 20-65 éves városi lakosok pénzügyek iránti érdeklődését, tájékozottságát.

A megkérdezettek többsége nem kíséri folyamatosan figyelemmel a hitelkamatok alakulását, de a többség állítása szerint azért az sem igaz, hogy teljesen közömbösek lennének a téma iránt. Arra a kérdésre, hogy az emberek honnan tájékozódnak a hitelekkel kapcsolatban, a válaszadók döntő többsége, 69 százaléka a banki ügyintézőt nevezte meg legjellemzőbb forrásként. Második helyen a bankok, pénzintézetek honlapját jelölték meg (38 százalék), harmadik helyen pedig a pénzügyi tanácsadót (31 százalék).

De ha a bizalomról van szó, akkor arra a kérdésre viszont, hogy mely forrás az, akinek, aminek a véleményében az emberek a legjobban bíznak, ha a pénzügyeikről van szó, már egész más sorrend született: a banki ügyintéző (55 százalék) és a pénzügyi tanácsadó (14 százalék) után jelölték csak meg a rokonokat, ismerősöket (13 százalék) a válaszadók.

A Bank által megkérdezetteknek csak 40 százaléka tudott spontán módon választ adni arra a kérdésre, hogy egyáltalán mire jó a hitelcsere. Akik tudják, azok 50 százaléka szerint az emberek akkor élnének ezzel a lehetőséggel, ha azzal jelentősen csökkenne a havi törlesztőrészletük. Legfőbb visszatartó erőnek (43 százalék) pedig azt tartják, hogy nem hiszik, jobban is járhatnak a hitelcsere révén.

„Felmérésünk szerint még sokat kell a bankoknak azért tenni, hogy a lakosság megértse, nem elég a hitel felvételekor az adott ügyfél számára legkedvezőbbet kiválasztani, hanem ahogy a lakást, úgy a hitelt is „karban kell tartani”, 2-3 évente felülvizsgálni, nem lehet-e vajon kedvezőbbre, takarékosabbra cserélni” – mondta dr. Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.