Megtanultuk használni a bankkártyát

A lakossági bankszámlák száma ismét nő, az idén az első félévben csaknem 75 ezerrel emelkedett a számuk a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. Ez azért komoly fordulat, mert az elmúlt három évben folyamatosan csökkent a számlák száma. A tranzakciós illeték 2013-as bevezetése előtt még 9 millió 841 ezer lakossági bankszámla volt az országban, ez a szám tavaly december 31-ére 9 millió 356 ezerre csökkent, vagyis csaknem félmillió számla tűnt el. A számlák csaknem 80 százalékához internetbankon keresztül is el lehet érni.

A lakossági bankkártyák száma is nőtt valamelyest az első negyedévben, hosszabb távon vizsgálva azonban 8,4 és 8,5 millió között stagnál a számuk. A hitelkártyák száma az intenzív promóciók ellenére sem nő, 1,4 millió alatt van. A csupán biztonságosabb internetes fizetésre használható virtuális kártyáké viszont még mindig bővül, több mint 672 ezren használják ezeket. A bankkártyák jóval több mint fele már érintésmentes funkciót is tud, az ötmilliót is meghaladja ezek száma.

A lakosság egyre tudatosabban használja a plasztiklapokat. A banki ügyfelek az első negyedévben 107,6 millió alkalommal fizettek hazai boltokban a plasztiklappal, és külföldön is csaknem 8,2 millió alkalommal vették elő a bankkártyájukat. Ez azt jelenti, hogy a hazai kártyás vásárlások száma 22, a külföldieké 33 százalékkal nőtt tavaly óta. A vásárlások értéke még nagyobb mértékben nőtt, a hazai kereskedőknél több mint 30, a külföldieknél 21 százalékkal költöttek többet a magyarok kártyával, mint egy évvel korábban. A bankkártyás vásárlások értéke az év első három hónapjában összesen 863,4 milliárd forintot tett ki.

Az interneten nagyobb a kockázat

Az internetes vásárlások a jegybank adatai szerint jóval rizikósabbak egy kártyahasználó számára, mint más tranzakciók. Tavaly összesen 17399 esetben fordult elő, hogy internetes tranzakció során élt vissza valaki kártyaadatokkal, az így okozott kár meghaladta az 541 millió forintot. Ellopott bankkártyákkal nagyságrendekkel kevesebb visszaélés történt, 2614 darab, a károk értéke is csupán 65 millió forint volt. Hamisított kártyákkal 3409 esetben okoztak kár 217 millió forintnyit.

A vásárlásoknál a betéti kártyák dominálnak, de a hitelkártyák forgalma is nőtt. Utóbbiak használói egyre tudatosabbak. Miközben a feltételek betartása mellett kamatmentes vásárlási tranzakciók száma nő, és az értéke folyamatosan nő, a minden esetben magas kamatozású készpénzfelvételek száma és volumene rekord alacsony szinten van. A hitel- és betéti kártyásokra is jellemző egyébként, hogy egyre több pénzt költenek el az interneten vagy telefonon. A kártyás vásárlások forgalmának több mint a 15 százalékát már ezek teszik ki.

A kártyás tranzakciókon belül a vásárlások volumene egyébként egyre jobban megközelíti a készpénzfelvételekét. Az idei első három hónapban 24,4 millió alkalommal, vagyis egy-egy valódi kártyával átlagosan kevesebb mint háromszor  vettek fel a kártyabirtokosok készpénzt az ATM-ekből. Ez elmarad a tavalyitól. A felvett készpénz összege is csökkent kis mértékben 1535 milliárd forintra.