Nagy potenciált lát a helyi piacban az OTP leánya

Továbbra is a korábban kitűzött 5 százalékos piaci részesedés elérése a rövid távú cél Romániában az OTP számára, miután valamennyi piacon méretgazdaságos nagyságra törekszik a csoport – mondta a Világgazdaságnak Diósi László, a hazai nagybank román leányának vezérigazgatója. Több görög tulajdonú leánybank is eladósorban van a szomszédos országban, Diósi azonban konkrét akvizíciós célpontokat nem kívánt megnevezni.

A román bankszektor jelenlegi helyzetével kapcsolatban úgy fogalmazott: bár nem volt könnyű periódus – többek között a kampányidőszakot jellemző intézkedések okoztak jelentős bizonytalanságot –, de összességében javult a bankrendszer helyzete az elmúlt időszakban, a szabályozási környezetből fakadó kockázatok mérséklődtek.

A gyors gazdasági növekedés, az átlagbérek ütemes emelkedése és a rekordmélységben lévő kamatok segítették a hitelezési aktivitás erősödését. Ezzel párhuzamosan a nem teljesítő hitelek (NPL) aránya a 2014-ben látott, messze 20 százalék feletti csúcsról jelentősen, 9,4 százalékra mérséklődött. Ebben nagy szerepet játszottak a kereskedelmi bankok mérlegtisztító erőfeszítései. Diósi szerint azonban van még tennivaló, a vállalati szegmensben – jellemzően a kkv-k esetében – az NPL-ráta továbbra is viszonylag magas.

Ebben a környezetben optimistán tekint a jövőbe Diósi, mint fogalmazott: a piac kitűnő. Az OTP új értékesítései már most az előző években elértnek a duplájára nőttek, ezen belül a fogyasztási hitelek és az ingatlanhitelek piacának bővülése a legerőteljesebb.

Diósi szerint Romániában a hitelezési fordulat már 2015 során megtörtént, ennek ellenére a hitelállomány növekedési üteme összességében továbbra is alacsony. A legutóbbi, áprilisi adatok enyhén 3 százalék feletti bővülést jeleztek éves összehasonlításban, de az alapfolyamatok (mérlegtisztítás és más egyedi tételek hatásának kiszűrése után) ennél kedvezőbb képet mutatnak.

Jelentős eltérések figyelhetők meg a fő piaci szegmensek között. Amíg a lakossági hitelezés elsősorban a jelzáloghitelek gyors növekedésének köszönhetően egészen szépen alakul, addig a vállalati szektor továbbra is viszonylag gyengén teljesít. Igaz, ez utóbbiban is benne van az NPL-állományok leépítésének a hatása – mondta Diósi. Ezzel párhuzamosan a rekordalacsony kamatok és számos egyedi intézkedés segítségével a lejkölcsönök szárnyra kaptak, és közel 15 százalékkal nőttek az utóbbi időszakban. A devizahitelek két számjegyű zsugorodást mutatnak éves alapon, ami oda vezetett, hogy súlyuk 41 százalékra mérséklődött a korábbi 65 százalékos csúcsról.

A román piacban Diósi szerint jelentős a növekedési potenciál, hiszen hitelpenetráció tekintetében mérföldekkel elmarad az ország nemcsak az EU-s, hanem a szűken vett régiós piacoktól is. A kedvező gazdasági kilátások, a jól tőkésített, stabil bankrendszer és a rendkívül magas likviditás kedvező környezetet teremt a hitelek jövőbeli növekedéséhez. Az OTP úgy számol, hogy a következő években a hitelkihelyezések növekedési üteme gyorsulni fog, és kiegyensúlyozottabbá válik. Diósi arra számít, hogy a lakáshitelezés továbbra is a növekedés elsődleges motorja marad, és mellé valamelyest felzárkózik a fogyasztási és a vállalati hitelek piaca. Ennek már mutatkoztak kedvező előjelei az év első harmadában – hangsúlyozta a vezérigazgató. A helyi frankhiteles gondokat sikerült nagymértékben rendeznie az OTP-nek: az elmúlt év során ügyfeleinek 72 százaléka döntött úgy, hogy lejesíti a hitelét, amit átlagosan 21 százalékos diszkont mellett biztosított a bank. Diósi szerint heti szinten továbbra is 5-10 ügyfél kéri, hogy utólag csatlakozhasson a programhoz.

A büdzsé a legnagyobb kockázat

A makrogazdasági egyensúlyi mutatók egyelőre kedvező képet festenek, a legnagyobb kockázatot a költségvetés jelenti Diósi szerint. A hiány mértéke már tavaly elérte a 3 százalékos küszöböt, és a vezérigazgató nem tartja kizártnak, hogy ezt a szintet némileg meg is haladja majd a deficit. Ami különösen rossz hír, hogy mindez egy gazdasági szempontból „békés” időszakban történik – fogalmazott. A költségvetés szerkezetében is lehet találni kedvezőtlen fejleményeket, hiszen ez összességében a már egyébként is erős fogyasztást serkenti. Így a beruházásokra elkölthető források korlátozottak, ami rontja a hosszú távú növekedési kilátásokat.