Közönségszervezés adatgyűjtéssel

Őrült ötletnek látszik, de mindenki jól járhat vele – eképpen jellemezhető tömören a Netflix társalapítójának, Mitch

Lowe-nak a mozilátogatási szokásokat marketingeszközökkel átformáló elképzelése. Lowe saját, MoviePass nevű vállalkozása 9,95 dollárért kínál havi bérletet az amerikai mozikba, melynek felmutatásával a néző naponta egy filmre ülhet be, igaz, a 3D-s és az Imax-vetítőtermekre nem vonatkozik a kedvezmény. A lefedettség közel áll az ideálishoz, a bérlet a hálózatos és a független filmszínházakban egyaránt felhasználható, az amerikai mozik 91 százalékában érvényesíthető. Egy normál jegy áráért 30-31 előadást lehet megnézni, ami a fogyasztó szemszögéből nehezen visszautasítható ajánlatot jelent.

A startup kiegészíti a jegy árát, így a mozihálózatok csak profitálhatnak a várható forgalomnövekedésből. Ehhez persze jelentős tőke is szükséges, de ez is biztosítva van azzal, hogy kedden Lowe eladta cége többségi tulajdonrészét a New York-i tőzsdén jegyzett Helios and Matheson Analytics (HMA) nevű, adatfeldolgozással és IT-szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozásnak. Az ügylet anyagi részleteit nem közölték, a bejelentésre a HMA árfolyama 5,7 százalékkal 2,95 dollárra nőtt a keddi zárásig, 21 millió dollárra értékelve fel a céget. Az ötletet hamar pénzre szeretnék váltani, ennek érdekében arról döntöttek, hogy március végéig bevezetik a MoviePass részvényeit a tőzsdére.

A MoviePass-kártyák forgalmazását kedden kezdték meg, a startról egyelőre nem közöltek adatokat. Pedig a néző szórakoztatásán felül minden az adatgyűjtésről és az abból felépíthető hatalmas információs bázisról szól. Ted Farnsworth, a HMA vezérigazgatója közleményében elismerte, hogy nem szívjóságból, hanem azért építenek ki részletes adatbázist a bérletesek mozilátogatási szokásaiból, hogy személyre szabott hirdetésekkel tudják majd felkelteni az érdeklődésüket egy-egy termék vagy szolgáltatás iránt. A célközönség tehát valószínűleg a többszörösét fogja elkölteni a reklámozott termékek megvásárlásával annak, mint amennyit megspórol a mozijegyen. A kezdeti befektetés busásan megtérül, ha a kiterjedt és hiteles adatbázis birtokában tudnak majd tárgyalni a hirdetőkkel. Farnsworth tisztában van vele, hogy nem találták fel a spanyolviaszt, és leendő szolgáltatásuk alig különbözik a Facebookétól vagy a Google-étól, de bízik benne, hogy náluk pontosabban, hatékonyabban tudják megcélozni a vásárlót, összehozva az eladóval. Azt nem fedték fel, hogy a modell előnyeit induláskor kockázatmentesen élvező filmstúdiók és moziüzemeltetők anyagilag is támogatnák-e a MoviePasst. Egyelőre az újjal szembeni bizalmatlanság jeleit mutatják az árfolyamok: a legnagyobb, kínai kézben lévő hálózat, az AMC például 2,6 százalékot esett a MoviePass színre lépésének hírére.

A négy legnagyobb amerikai mozitársaság piaci értéke a kifejezetten gyenge nyári szezon miatt augusztusig 1,3 milliárd dollárral lett kevesebb. Az üzemeltetők szakmai szövetsége szerint tavaly Észak-Amerikában a látogatók száma enyhén csökkent, de az összbevétel a drágább jegyárak miatt 2 százalékkal nőni tudott. A jegyárak az elmúlt két évtizedben megduplázódtak. Mitch Lowe szerint a magas árak mellett a mozik számára a Netflix és az Amazon videószolgáltatásai jelentik a legnagyobb veszélyt, mert elkényelmesítik és otthon tartják a nézőket. Úgy véli azonban, hogy a nézőket vissza lehet csábítani a mozikba, ám ehhez az általuk kidolgozott rendszer bevezetése ellenére is évekre lesz szükség.