Török nyomás nehezedik az OTP-re

Az OTP Bank árfolyama a múlt pénteki és a hétfői kereskedésben 6,3 százalékot esett, mindezt egy olyan második negyedéves gyorsjelentés után, amely minden eddigi időszaknál magasabb adózott eredményt és pozitív középtávú kilátást tartalmazott.

Idén a leányvállalatok hozzájárulása a bankcsoport eredményéhez 39 százalékra növekedett az egy évvel korábbi 33 százalékról.

A mostani eredményeket a kedvező, hitelezést segítő regionális gazdasági környezet, a teljesítő hitelállomány fokozott növekedésével párhuzamosan csökkenő kockázati költségek, a magyarországi hitelekre korábban képzett fokozott fedezet részleges feloldása és a Mol–OTP-részvénycsere és -swap egyszeri átértékelési nyeresége eredményezte. A magyar hozamok emelkedése még nem támogatta a kamatbevételt, mivel a változó kamatozású hitelek három–hat hónapos kamatperiódusúak, de a következőkben már ennek jótékony hatása is gyarapítani fogja a bevételt.

Az OTP augusztus elején új akvizíciós célpontokat is bejelentett, a Société Générale-tól megvette a bolgár Express Bankot és a Société Générale Albaniát.

Ezzel Bulgáriában piacvezető lett az OTP, Albániában pedig az ötödik legnagyobb szereplőként lépett színre.

Bár az akvizíciókra már számított a piac, nyélbe ütésük pozitív fejlemény a vállalat megítélésében.

Most azonban nem fundamentális érvek mozgatják az OTP részvényének árfolyamát, ahogy a többi magyar blue chip sem a fundamentális értékén forog. A török líra válsága rányomta bélyegét a régió devizáira, a török vállalati szektort eluraló devizahitelek lehetséges visszafizetési problémái pedig az európai bankszektort ütötték meg. A török hitelek nagy részét ugyanis spanyol, francia és olasz bankok finanszírozták. Jóllehet az OTP-nek nincs török kitettsége, ez hirtelen válsághelyzetben nem számít, a befektetők csak idővel differenciálnak. Az OTP tehát egy erős regionális bank, érdemes a befektetői portfólióban tartani, ám valós értékének visszatükröződésére az árfolyamban akár hosszabb ideig is várni kell.