A részvénypiac heti forgalma megközelítette a 50,8 milliárd forintot az előző heti közel 46,1 milliárd forint után. Valamennyi vezető részvény gyengült, a legnagyobb mértékben az OTP, 1,98 százalékkal, a legkisebb mértékben pedig a Richter, 0,29 százalékkal.
Az Equilor Befektetési Zrt. tőzsdei elemzése szerint a héten jelentős és intenzív esés következett be a nemzetközi részvénypiacokon, a negatív hangulat alól a magyar részvények sem tudtak kibújni. A jelenségnek nem volt konkrét kiváltó oka, azonban a háttérben több negatív folyamat is meghúzódik.
Az Egyesült Államok által indított kereskedelmi háború az elemzés szerint bizonytalanságot okozott a piacokon.
Bár mérhető negatív gazdasági hatása még nincs, hosszabb távon rendkívül káros lehet a globális növekedésre nézve. Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatemelése visszafogott ütemű, de folyamatos, decemberben pedig várhatóan jön a következő monetáris szigorítás. Ennek nyomán emelkedtek az amerikai kötvényhozamok, így a részvények értékelése is változik, ami már önmagában is okozhat árfolyamcsökkenést. Nem segített a piacnak Donald Trump amerikai elnök megszólalása sem, aki FED-et okolta a zuhanásért.
Az olasz kötvényhozamok alakulása már a korábbi hetekben is negatívan hatott az európai részvénypiacokra.
Az új olasz költségvetés elfogadásáról jövő héten dönt az Európai Bizottság, amennyiben visszadobják, mindenképpen számítani lehet még turbulens mozgásokra.
Az esés dinamikájában a programozott kereskedési stratégiáknak, a robotoknak is szerepük van, hiszen az algoritmusok nagyon gyorsan nyitnak és zárnak pozíciókat, fontos technikai szintek letörése esetén piacra lépnek, ezzel jelentősen felgyorsítva a mozgást – mutat rá az elemzés.
Az Equilor elemzői a következő hetekben is turbulens mozgásokra számítanak. Úgy vélik, a jelenlegi esés valószínűleg csak egy korrekciós hullám, még nem jelenti a 2009 óta tartó bikapiac végét, mindenképpen figyelmeztető jelzés azonban, hogy idén ez már a második intenzív korrekciós hullám, tehát a hosszú távú emelkedésnek egy-két éven belül vége lehet.
A hét eseményei közül kiemelték, hogy a Nemzetközi Valutaalap hétfőn javította a magyar GDP növekedési kilátását: idén 4, jövőre pedig 3,3 százalékkal nőhet a magyar gazdaság.
Hosszú távon, 2023-ra viszont már csak 2,2 százalékos növekedést lát reálisnak a szervezet, és továbbra is alacsonynak nevezi a magyar gazdasági növekedés potenciálját.
Kedden reggel a KSH közzétette a szeptemberi inflációs adatot. A fogyasztói árindex éves növekedése 3,6 százalék lett, meghaladta a várt 3,5 százalékot, és az elmúlt hónapok 3,4 százalékos növekedésén is túltesz.
A dinamikus drágulás oka az idényáras élelmiszerek (gyümölcs, zöldség), a dohányáruk és az üzemanyag vártnál magasabb áremelkedése.
A tartós fogyasztási cikkek árváltozása továbbra is mérsékelt volt. A január-szeptember időszakban idén eddig 2,7 százalékos volt az infláció az előző év azonos időszakával összemérve.
Az elemzés kitér arra is, hogy Matolcsy György jegybankelnök a keddi parlamenti meghallgatáson arról beszélt,
jó lenne, ha a lakosság állampapír vásárlásokra fordítaná a háztartások kezében lévő, mintegy 5700 milliárd forintnyi készpénzállományt.
A jegybankelnök kiemelte továbbá, hogy a devizaadósság aránya 20 százalékról 18 százalékra csökkent az államadósságban, de szerinte a nulla százalékos ráta kívánatos.
A forint piaca a héten viszonylag nyugodt volt, az Equilornál a következő napokban sem számítanak érdemi elmozdulásra, az euró-forint jegyzése a 322-328-as tartományban mozoghat.
A kis- és közepes részvények indexe, a BUMIX 3614,02 ponton zárt pénteken, az előző héthez képest 59,82 ponttal, 1,63 százalékkal alacsonyabban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.