Csökken a nagyok részvénykitettsége

A részvénypiacok értékeltsége nem mondható túl magasnak. Az új év első kereskedési napjainak lefulladása után a tőzsdeindexek itthon és külföldön is magukra találtak, és emelkedés indult el. Az év eleje jellemzően arról szól, hogy a befektetési alapok az éves várakozásaiknak megfelelően átrendezik portfólióikat. A fejlett gazdaságok részvénypiacain a gazdasági növekedés ütemének idei várható hanyatlása a vállalati árbevételek csökkenésén át a profitok növekedési ütemének csökkenéséhez vezet.

Az Egyesült Államokban ezenkívül a magasabb vámok, a magasabb bérek és a növekvő adósságszolgálati költségek is arra ösztönöznek, hogy a nagybefektetők átértékeljék az elmúlt évi stratégiát.

A technológiai cégek tábora esetében a jogszabályi szigor miatt lehet kevésbé vonzó az ágazat Amerikában. Mindezek miatt az amerikai részvénypiac felülteljesítése sokkal kevésbé látszik valószínűnek, mint 2018-ban, így a regionális diverzifikáció sokkal nagyobb létjogosultságot nyer az idén.

A Brexit kimenetele például értelemszerűen a font árfolyamán keresztül az FTSE All Share kosarának komponenseit befolyásolhatja, mivel a profit 73 százaléka a tengerentúlon képződik. Ha a jelenlegi időhúzás mégis pozitív forgatókönyvhöz vezet, ami egy erősebb fontárfolyamban nyilvánul meg, akkor ez lenyomhatja a repatriált profitok értékét a nagy kapitalizációjú brit cégek esetében, még akkor is, ha azok kedvező értékeltségűnek tűnnek az osztalékhozam alapján.

A részvénypiacok értékeltsége nem mondható túl magasnak, legalábbis az előremutató P/E alapon biztosan nem.

Ha az Egyesült Államok, Európa, Egyesült Királyság, Japán és a feltörekvő piacok csoportosítást nézzük, valamennyi régió az 1990 óta számított átlaga alá került.

Persze Japán esetében ez nem volt nehéz, hiszen az átlagérték 37-szeres közelében van, a jelenlegi 13, az egy évvel ezelőtti pedig 15-szörös környékén volt. A többi régióban a fenti átlag értékei 15-szörös közelében mozognak, az aktuális értékek átlag alattiak, míg egy évvel ezelőtt az európai, de főleg az amerikai értékeltség az átlag felett volt (Európa 16-szoros, USA 18-szoros). Az átlaghoz viszonyított értékeltségek az Egyesült Királyságban és a fejlődő piacokon tűnnek a legkedvezőbbnek. Ennek ellenére valószínűleg nagyobb kockázati étvágy kell majd a nagy és az intézményi befektetőknek, hogy a fejlődő részvénypiacokra visszatérjenek. Természetesen ezen egy kevésbé határozott, inkább kiváró Fed sokat segíthet.

A JPMorgan szerint a fejlődők számára az lenne nagyon kellemes, ha Amerika növekedése 2 százalék környékére esne vissza, ám ott stabilizálódna.

A kötvénypiac is számos kihívással néz szembe, a jelenlegi környezetben a befektetők a kockázatcsökkentés érdekében előszeretettel fordulnak a kötvények felé. A piac minősége azonban például az Egyesült Államokban romlott. Amíg jelenleg a befektetési kategóriájú kötvény benchmarkok 49 százaléka van a befektetési kategória alján az S&P minősítése szerint (BBB), addig 2008-ban ez még csak 33 százalékon állt.

A jegybanki mérlegek leépítése nemcsak a kötvénypiacok nagyobb volatilitásában, hanem a hozamok magasabb abszolút szintjében is megnyilvánul, ahogy a jegybankok feladják a végső vevő szerepét. A JPMorgan becslései szerint az Egyesült Államokban a befektetők a részvénypiacokkal szemben már a kötvénypiacoktól várhatnak el magasabb kockázattal módosított hozamot (Sharpe ratio) az idén, mivel a kamatok itt emelkedtek a leginkább.

Egy esetleges pozitív Brexit és erősebb angol font megnehezítheti a nagy-britanniai hozamvadászatot a kötvénypiacokon is, hiszen az ebben az esetben gyorsabb kamatemelések nyomást gyakorolhatnak az állampapírhozamokra.

A devizapiacon meghatározó lesz, hogy a dollár elvesztheti a kamatkülönbözet által nyújtott erejét, hasonlóan 2017 első feléhez, mivel a piac figyelme egyre inkább a folyamatosan növekvő államadósság és a jelentős folyó fizetési mérleg felé irányulhat, hacsak a globális gazdasági lassulás nem válik sokkal aggasztóbbá.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja