Megugrották az elvárt szintet a bankok, de újabb közzétételi szigorítások jöhetnek

Amit most láthatunk a bankokról

A máig érződő pénzügyi válság miatt különösen nagy hangsúlyt kap a bankrendszerbe vetett bizalom helyreállítása és a kockázatok időben történő felismerése. A megfelelő átláthatóság, a – versenysemlegesség és az adatvédelem elvét is figyelembe vevő, a kockázatokat és azok kezelését megvilágító – nyilvánosságra hozatali előírások alkalmazása erősíti a banki ügyfelek, a hitelintézeti értékpapírokba befektetők és más érdekelt piaci szereplők tájékozottságát, bizalmát, illetve segíti a megalapozottabb döntéshozatalt. Mindezt azonban meg kell erősítenie a felügyeleti hatóságoknak is annak vizsgálatával, hogy a közzétett információk megfelelnek-e az előírásoknak, valamint az érintett piaci szereplők megfelelő tájékoztatásával.

Az európai uniós (EU) szintű nyilvánosságra hozatali alapkövetelmények nagyrészét a CRR (575/2013/EU rendelet) tartalmazza. A CRR ma hatályos változatának alapját a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (Bázeli Bizottság) által kiadott Bázel II. keretegyezmény 3. pilléréhez (piaci fegyelem) kapcsolódó sztenderdek adják, amelyet a Bázeli Bizottság időközben három szakaszban felülvizsgált, illetve továbbfejlesztett, már a Bázel III. keret részeként.

A bázeli nyilvánosságra hozatali normákban bekövetkezett változtatások alapján az intézményi közzétételre vonatkozó EU szabályrendszert is szükséges átdolgozni, beépítve a bankrendszer kockázatainak nagyobb átláthatóságát, és így a pénzügyi stabilitás erősítését szolgáló új elemeket. Ehhez a CRR vonatkozó részének, illetve az ehhez kapcsolódó részletszabályoknak a módosítása szükséges, ami a CRDIV (2013/36/EU irányelv) /CRR szabályozási csomag átfogó felülvizsgálatának részeként folyamatban van.

Mivel azonban az ezzel kapcsolatos egyeztetések hosszabb időt vesznek igénybe – a bázeli keret módosítása első jelentős szakaszának lezárása után mintegy áthidaló megoldásként – az Európai Bankhatóság (EBA) a CRR előírásain alapuló (a pénzpiaci intézményekre vonatkozó) nyilvánosságra hozatali követelményekről szóló saját kezdeményezésű részletes iránymutatást adott ki 2016 decemberében (EBA/GL/2016/11). Ezzel egyrészt betartotta a bázeli átültetési határidőt, másrészt elősegítette, hogy a nemzetközi szintű összehasonlíthatóság legalább részben mielőbb megvalósuljon. (A kapcsolódó részletszabályok felülvizsgálatát azonban az EBA előreláthatóan nem a jelenlegi iránymutatások módosításával, hanem végrehajtástechnikai standardok (ITS) kidolgozásával valósítja meg.)

Az EBA ezen iránymutatását – a likviditás fedezeti mutatóval (LCR) kapcsolatos közzétételre vonatkozó külön iránymutatással egyidőben – 2017. december 31-ig kellett az uniós tagállamoknak átültetniük, mint nemzeti felügyeleti szabályozó eszközt. Ezt valósította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali feladataival kapcsolatos általános és specifikus elvárásait tartalmazó két – 2018-tól, azaz először a 2017. évre vonatkozó éves közzétételre alkalmazandó – ajánlásának kiadásával. A jegybanknak a likviditási kockázattal összefüggő nyilvánosságra hozatali ajánlása pedig az EBA LCR vonatkozású közzétételi iránymutatásaira épül.

Szigorúan véve az ajánlások nagy részének címzettjei elsősorban a rendszerszinten jelentős pénzpiaci intézmények. Pontosabban, mivel Magyarországon jelenleg nem működik globális rendszerszinten jelentős intézmény (G-SIIs), így az egyéb rendszerszinten jelentős intézményeknek (O-SIIs, azaz a hazai rendszerszinten jelentős intézmények és amelyekre az illetékes hatóság még fontosnak tartja kiterjeszteni) kell ezeket teljeskörűen figyelembe venniük. A felügyeleti hatóságoknak lehetőségük van további intézmények számára is előírni az alkalmazást, de az MNB még nem élt e jogkörével.

A 2018-tól alkalmazandó ajánlások nem jelentettek érdemi módosítást a korábbi közzétételi követelményekben, sokkal inkább az információk prezentálásában hoztak változást. Az új normák egyértelműbbek, részletezettebbek, táblák és sablonok szélesebb körű alkalmazására építenek, így megkönnyítik az adatok nemzetközi szintű összehasonlítását.

A specifikus nyilvánosságra hozatalról szóló MNB ajánlás és az alapjául szolgáló EBA iránymutatás a CRR következő témaköreire terjed ki: az alkalmazás körére, kockázatkezelésre, tőkekövetelményekre, hitelezési partnerkockázatra, piaci kockázatra, hitelkockázatra és hitelkockázat mérséklésre (CRM) vonatkozó közzétételi előírásokra. E szabályozó eszközök hivatkozást tartalmaznak ugyanakkor a többi releváns nyilvánosságra hozatali témára vonatkozó jogszabályra, illetve egyéb szabályozó eszközre is. Bár a felülvizsgált bázeli nyilvánosságra hozatali keretnek része az értékpapírosítás is, az EBA iránymutatásból ez a téma egyelőre mégis kimaradt. (A CRR intézményi nyilvánosságra hozatalra vonatkozó része, s a kapcsolódó részletszabályok folyamatban lévő felülvizsgálata nyomán az utóbbiak valószínűleg az értékpapírosításhoz kapcsolódó közzétételre is kiterjednek majd.)

2020-tól a hitelintézetek nemteljesítő és átstrukturált kitettségekkel, illetve a végrehajtás alá vont eszközökkel kapcsolatos nyilvánosságra hozatalának egységes tartalmi és formai elemeire vonatkozó 2018/10 sz. EBA iránymutatás átültetésével változni fognak az MNB ajánlásban szereplő jelenlegi – e témához kapcsolódó – elvárások is.

A közzététel néhány általánosabb, vállalatirányításra vonatkozó részét az alkalmazandó iránymutatások –túlmutatva a bázeli sztenderdeken – minden CRR hatálya alá tartozó intézményre kiterjesztik. Nyomatékosítják azt is, hogy a más EU jogszabály vagy szabályozó eszköz által előírt nyilvánosságra hozatali követelményeket szintén e szélesebb körnek kell alkalmaznia. A közzétételi előírásokat az arányosság elvének alkalmazásával kell teljesíteni, ami megnyilvánul az előírt gyakoriságokban is. Az arányosság mértékének meghatározásához a nyilvánosságra hozatali célokat és az információk lényegességét mérlegelték.

Az MNB által végzett vizsgálat szerint a Magyarországon működő bankok kisebb hiányosságokkal, de összességében jól teljesítették tavaly a számukra előírt, részben új nyilvánosságra hozatali követelményeket.

Bázeli fejlemények

A Bázeli Bizottság közel negyvenöt éve dolgozik a hitelintézetek felügyeletének nemzetközi szinten egységes normáin, az EU pedig ennek tagjaként – bár sajátosságainak figyelembevételével – beépíti ezeket saját jogrendszerébe.

A Bázeli Bizottság pénzügyi válságra adott válaszlépései sorába tartozik a 3. pilléres nyilvánosságra hozatali követelmények felülvizsgálatára irányuló munkája is, amelynek során három szakaszban átdolgozta ezek korábbi változatát. Ennek eredményeként 2018. december 11-én publikálta a legújabb felülvizsgált, kiegészített változatot, amely már figyelembe veszi a Bázel III kerethez kapcsolódó 2017 decemberében véglegesített – válság utáni – reformcsomagot is.

A felülvizsgálat első fázisában alaposan átvizsgálták a kockázattal súlyozott eszközökre vonatkozó addigi követelményeket. Végül 2015 januárjában publikálták ezek módosított változatát, amely 2016 végétől lépett hatályba. Ezzel együtt a bizottság már világosan lefektette azt a következő öt alapelvet, amelyekre a követelmények épülnek: átfogó jelleg, érthetőség, jelentős információk közvetítése, bankok közötti összehasonlíthatóság és időbeli konzisztencia.

Az EBA a 2016 decemberében kiadott nyilvánosságra hozatali iránymutatásainak kidolgozása során a bázeli keretnek ezt a változatát vette alapul (bár az implementáció végrehajtásakor a CRR-hez való igazodás érdekében az eredeti táblákat és sablonokat ki kellett igazítani).

A közzétételi keret felülvizsgálatának második szakaszában a Bázeli Bizottság folytatta munkáját az addig érintetlenül hagyott területeken. Ennek eredményeként 2017 márciusára az összes – létező és előrevetített – nyilvánosságra hozatali követelményt egy anyagba konszolidálták, és két újabb elem is belekerült: egyrészt egy (a bankok fő prudenciális mutatóit tartalmazó) „dashboard” közzétételére vonatkozó követelmény, másrészt egy, a prudens értékelés követelményei miatti értékelési korrekciókat végző bankokat érintő, azok számításának részletes bemutatására irányuló elvárás.

Ezeken kívül több kiigazítás és kiegészítés is történt a 3. pilléres sztenderdekben a szabályozási változások nyomán, többek között a globálisan rendszerszinten jelentős bankok teljes veszteségviselő képességét (TLAC) és a felülvizsgált piaci kockázati keretet érintően.

A harmadik felülvizsgálati szakaszban a Bázeli Bizottság 2018 februárjában kiadott egy – a javasolt változtatásokat tartalmazó – konzultációs anyagot, majd a beérkezett észrevételek feldolgozása után tavaly decemberben tette közzé a végleges sztenderdeket, amelyek három fő területen jelentenek újdonságot az eddigiekhez képest.

Először is megtörtént a 3. pilléres követelmények kiigazítása és kiegészítése a Bázel III kerethez kapcsolódó 2017 decemberében véglegesített – válság utáni – reformcsomag alapján. Ezek érintették a hitelkockázatra, a működési kockázatra, a tőkeáttételre és a hitelértékelési korrekciókra vonatkozó közzétételi sztenderdeket, valamint a kulcsfontosságú prudenciális mutatókat, a kockázatkezelést és a kockázattal súlyozott eszközöket bemutató táblákat.

Másrészt a felülvizsgált sztenderdek új követelményeket tartalmaznak a megterhelt eszközökkel kapcsolatban. A Bázeli Bizottság ugyanis úgy véli, hogy az információk felhasználói számára fontos előzetes képet látni arról, hogy a bankok eszközei milyen mértékben maradnak elérhetők a hitelezők számára az előbbiek fizetésképtelensége esetén.

Harmadsorban a tőkefelosztási korlátozásokra vonatkozóan szintén új követelményt fogalmaz meg a módosított keret (bár ennek kötelező előírását a nemzeti felügyeletek diszkrecionális jogkörébe utalja). Eszerint elvárt, hogy a bankok tegyék közzé azt az elsődleges alapvető tőkemegfelelési arányt, amelynek elérésekor a nemzeti felügyeleti hatóság tőkefelosztási korlátozást szab ki rájuk.

A tőkeáttételi rátától a klímaváltozásig

Így teljessé vált a bázeli közzétételi sztenderdek köre, mégis jelenleg is folyamatban van egy, a témához kapcsolódó konzultáció, méghozzá a tőkeáttételi rátára vonatkozó nyilvánosságra hozatali követelmények további szigorításáról. Ennek oka, hogy az elvárások teljesítésének vizsgálatakor, a referenciaidőpontok körül tapasztalható megélénkülő mozgások a pénzpiacok különböző szegmenseiben, illetve a származtatott ügyletek piacain, felébresztették a szabályozási arbitrázs gyanúját.

A Bázeli Bizottság ezért további odafigyeléssel és intézkedésekkel kívánja elejét venni ennek az ún. „window dressing” jelenségnek. Ennek lényege, hogy egyes bankok a fent említett időszakokban átmenetileg csökkentik tranzakcióik volumenét bizonyos pénzügyi piacokon, így jobb tőkeáttételi mutatót tudnak felmutatni közzétételi vagy adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítésekor.

A Bázeli Bizottság a tagjai közé tartozó országoktól és térségektől – az 1. pilléres, azaz a minimum tőkekövetelményekre vonatkozó felülvizsgált sztenderdek implementációs határidejével összhangban – 2022. január 1-ig várja el a nyilvánosságra hozatali követelmények Bázel III kerethez kapcsolódó változásainak átültetését. A megterhelt eszközökkel, a tőkefelosztási korlátokkal, valamint a problémás eszközök kezelésével kapcsolatos új közzétételi követelmények tekintetében pedig – a konzultációs periódusban kapott visszajelzések alapján – az eredetileg megadott határidőt egy évvel kitolta 2020 végére. Ezekre az időpontokra várhatjuk tehát a – még nem implementált – követelmények átültetését az EU jogrendszerébe is.

Mindezeken túl a jövőben a közzétételek köre egészen új témakörökkel is bővülhet. A Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) ajánlásainak, illetve a Bázeli Bizottság további munkájának nyomán az EU hatóságai és intézményei (különösen az Európai Bizottság) is fontos feladatuknak tekintik a klímaváltozás (pénzügyi stabilitást érintő) negatív hatásainak megelőzését. Ez számos más terület mellett nagy valószínűséggel a pénzügyi intézmények közzétételi követelményeire is kihat majd. Az ezzel kapcsolatos fejleményeket az MNB is aktívan nyomon követi.