A Világbank globális előrejelzése a blokkosodás veszélyeire figyelmeztet
A Világbank félévente frissített globális előrejelzése (Global Economic Prospects ) puha földet érésként (soft landing) értékeli, hogy a Covid–19 járvánnyal kezdődő, majd energiaár-robbanással, alapkamat-emelésekkel, háborúkkal és kereskedelmi háborúkkal folytatódó sokkhatások után a világgazdaság növekedése három év lassulást követően – a továbbra is magas kamatszintek ellenére – 2024-re stabilizálódott. A globális GDP reálnövekedése 2021-ben még 6,3 százalék volt, 2022-ben 3,0 százalékra, 2023-ban pedig 2,6 százalékra csökkent. Az előrejelzés 2024-re – enyhén emelve a januári prognózist – szintén 2,6 százalékos bővülést vetít előre a világgazdaságban, amit 2025-ben és 2026-ban 2,7 százalékos növekedés követhet. A stabilizáció jó hír, ugyanakkor a várható növekedés 2,6–2,7 százalékos mértéke határozottan alatta marad a Covid előtti évtized, a 2010 és 2019 közötti időszak 3,1 százalékos átlagos éves bővülésének. 2024–25-ben a nemzetgazdaságok közel 60 százaléka – amelyek a Föld lakosságának 80 százalékát fedik le – gyengébben fog növekedni a 2010-es évek átlagánál, az országok negyede pedig továbbra is szegényebb marad saját járvány előtti szintjénél. A feltörekvő gazdaságok úgynevezett EMDE-csoportjának – ahová a Világbank hazánkat is sorolja Argentína, Brazília, Chile, Dél-Afrika, India, Indonézia, Kína, Kolumbia, Lengyelország, Malajzia, Mexikó, Oroszország, Szaúd-Arábia, Thaiföld és Törökország mellett – átlagos növekedési üteme ugyanakkor meghaladja mind a jelenlegi, mind a járvány előtti globális átlagot, 2024-ben és 2025-ben is 4 százalékos várható értékkel.
A Világbank a legnagyobb kockázatot a geopolitikai feszültségek eszkalálódása és a klímaváltozás miatti természeti katasztrófák mellett abban látja, hogy a nemzetközi kereskedelem folytatódó széttöredezése további zavarokat okozhat a kereskedelmi hálózatokban. A dokumentum szerint a kereskedelmi korlátozó intézkedések burjánzása történelmi léptékű, ami miatt a nemzetközi kereskedelem megóvásának prioritást kellene élveznie a világgazdaság növekedése érdekében.
Regionális bontásban feltűnő, hogy míg 2021-ben a fejlett, magas jövedelmű országok átlagos gazdasági növekedése 5,5 százalék volt, addigra ez 2023-ban 1,5 százalékra csökkent, és 2024-ben is csak 1,6 százalék várható.
A közepes jövedelmű országok növekedési üteme szintén mérséklődött, de magasabb értékről indulva (2021-ben 7,5 százalék) továbbra is jelentősen meghaladja a fejlett országokét, a 2023-as 4,5 százalék után 2024-ben 4,1 százalékkal bővülve. A 2021-ben legkisebb mértékben, 4,1 százalékkal növekedő alacsony jövedelmű országok ugyanakkor mára gyorsabban bővülnek, mint a magas és közepes jövedelműek: 2023-ban 3,8, 2024-ben várhatóan 5,0 százalékkal. A hét legnagyobb felemelkedő gazdaság (az EM7-ként is emlegetett Kína, India, Brazília, Oroszország, Mexikó, Indonézia és Törökország) növekedésének átlaga 2021-ben 7,8, 2023-ban 5,1 százalék volt, míg 2024-ben 4,5 százalékra várható. Mindez azt vetíti előre, hogy a fejlett és a feltörekvő gazdaságok közötti fejlettségi rés csökkenése összességében tovább folytatódik.
Ha tovább bontjuk ezeket az országcsoportokat, a kép tovább árnyalódik. A 2021-ben még fej fej mellett haladó Egyesült Államok, illetve az euróövezet növekedése 5,8 és 5,9 százalék volt, utána azonban szétnyílt az olló – az amerikai gazdaság lényegesen ellenállóbbnak mutatkozott a válsággal szemben. 2023-ban az előbbi bővülése 2,5, utóbbié 0,5 százalék volt, 2024-ben pedig 2,5 és 0,7 százalék lehet. Kína gazdasági növekedési üteme a korábbi évtizedek kiugróan magas értékeihez képest ugyan szerényebb, a 2021-es 8,4 százalékról 2023-ra 5,2 százalékra mérséklődött, 2024-ben pedig 4,8 százalékra várható, de ez így is kétszerese az amerikai és hét–tízszerese az euróövezet adatainak. A globális növekedési motor szerepét ugyanakkor India vette át, amelynek gazdasági bővülése már 2021-ben is élen állt 9,7 százalékkal, 2023-ban is csak 8,2 százalékra mérséklődött, 2024-ben pedig 6,6 százalékkal folytatódhat.
Hazánk számára rossz hír, hogy a külkereskedelmünk szempontjából legfontosabb régió, az euróövezet gazdaságai tartósan gyengélkednek, és esetükben nem is várható gyors felpattanás.
A magyar gazdasági diplomácia keleti és déli nyitásának helyességét ugyanakkor megerősítik a Világbank adatai és előrejelzései. A nyugati országok növekedési adatait – így a potenciális piacbővülési ütemet is – messze megelőző, korábban említett feltörekvő gazdaságok mellett ki lehet emelni olyan, az elmúlt években a magyar diplomácia fókuszába került országokat is, mint Georgia vagy Üzbegisztán. A dél-kaukázusi ország gazdasági növekedése 2021-től 2023-ig rendre 10,6, 11,0 és 7,5 százalék volt (ez három év alatt 32 százalékos bővülés), 2024-ben is 5,2 százalékos növekedés lehetséges. A lassan regionális középhatalom státuszába emelkedő Üzbegisztán gazdasági növekedése 2021-ben 7,4 százalék volt, ami 2023-ban is csak 6,0 százalékra mérséklődött, és 2024-től 5,3–5,7 százalék között stabilizálódhat.
A világkereskedelem drámai visszaesése részben következménye a gazdasági növekedés lassulásának, ugyanakkor egyik fő oka is. A Világbank szerint a 2021-ben még 11,2 százalékos bővülés 2023-ra 0,1 (!) százalékra esett vissza, és 2024-ben is csak 2,5 százalékos növekedés várható. Nem véletlenül figyelmeztet rá – összhangban a magyar kormányzat blokkosodással szembeni álláspontjával – Indermit Gill, a Világbank vezető közgazdásza: bár okkal ünnepelhetjük, hogy – a kamatlábak 1980-as évek óta legmeredekebb emelkedése ellenére – sikerült elkerülnünk a globális recessziót, a nemzetközi együttműködés erősítése nélkül a világgazdaság tartósan a lassú növekedési sávban ragadhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.