Az űrtechnológia az egyik legdinamikusabban fejlődő terület az infokommunikáció világában, ráadásul az űrtávközlés és űrkutatás területén hazánkban is sok fejlesztés folyik. Ősszel készült el például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) által fejlesztett MRC 100 műhold, a múlt héten a Győri Széchenyi István Egyetemen tesztelték az Elon Musk-féle Starlink-rendszer műholdját, és akkor még nem említettük, hogy 2021 óta létezik magyar űrstratégia, amelynek keretében hamarosan újra honfitársat küldhetünk az űrbe.
A győri Széchenyi István Egyetemen nemrég fejeződött be egy saját 30×30×3 milliméteres műholdmodul fejlesztése, amely 2023 nyarán kerül fel az űrbe a BME által fejlesztett MRC 100 műhold fedélzetén. „A modulunk rövid szöveges üzeneteket sugároz majd le a Földre” – kezdte Borbély Gábor, a Széchenyi Egyetem Távközlési Tanszékének vezetője. „A múlt héten a Nemzeti Hírközlési és Média Hatóságnak (NMHH) köszönhetően hazánkban az elsők között próbálhatták ki hallgatóink Elon Musk rendszerét, amely a legkorszerűbb műholdas rendszernek, konstellációnak számít napjainkban.”
A képzéseket és kutatásokat a saját források mellett külső támogatások is segítik, erre volt példa az NMHH-tól kapott 12,8 millió forintos támogatásból végrehajtott műholdas laborfejlesztés. A felépített űrtávközlési állomás ikonikus része az a 3 méter átmérőjű parabolaantenna, melynek segítségével lekövethetik az égi pályájukon gyorsan mozgó műholdakat.
E fejlesztés eredménye az is, hogy a több egyetemen átívelő országos Unispace képzés keretében elindult az űrképzés: az oktatás magyarul folyik, de angolul is tervezik, mert szeretnének jelentős részt vállalni a szakemberképzésben.
Sok projektünk fut, amelyek kapcsolódnak külső partnerekhez, mai korszerű egyetem nem is tudna úgy létezni, hogy ne kötődjön ipari cégekhez
– tájékoztatott Horváth Zoltán, a gépészmérnöki, informatikai és villamosmérnöki kar dékánja. Hangsúlyozta: intézményük már most meghatározó technológiai egyetem több téren. „Nyitottak vagyunk a partnerkapcsolatokra: az NMHH-támogatásból például a Salzburgi Egyetemmel viszünk közös projektet, amelyben Twitter-üzeneteket elemzünk, a matematikatanszék nemzetközi projektjéhez kapcsolódva európai uniós finanszírozású szuperszámítógépes kutatásnak is részesei vagyunk stuttgarti, strasbourgi és torinói oktatási intézményekkel együtt.”
A legérdekesebb kutatások között elhangzottak ballonos kísérletek, amelyekkel például meteorológiai méréseket végeznek, valamint különböző rádiós eszközök működését tesztelik akár 20 ezer méter magasságában – az űrkedvelők számára a legnagyobb dobásnak tűnő kísérletek pedig a Holddal kapcsolatosak.
„Léghajós és meteorológiai ballonos kísérleteket is folytatnak hallgatóink, ennek egyik eredménye a tavaly májusban bemutatott beltéri léghajó, amely mobilhálózatok szkennelését látta el a minden évben egyetemünk által megrendezett távközlési világnapi országos rendezvény alkalmából. Olyan ballont is terveztünk, amely a magaslégkörbe emelkedve megkerülné a Földet, ám nagy kérdés, van-e olyan áramlat, amely ezt lehetővé tenné” – folytatta Borbély Gábor.
Ennél is távolabb van a Hold. A Földtől számított pontos távolságának megmérésen túl
a kisbolygót tükörként használva távoli földrészekkel is kommunikálnak Győrből.
„A jövőbe tekintve nem feledkezünk meg elődeinkről: antennáinkkal Bay Zoltán neves fizikusunk második világháború utáni Hold-radar kísérletét valósítottuk meg, és sikerült olyan frekvenciát találnunk, amelyen megfigyelhettük a visszavert jeleket. Annak idején sokkal kisebb volt a rádiózaj, ami ma az egyik legnagyobb kihívás” – részletezte Borbély Gábor tanszékvezető, aki hangsúlyozta, igen népszerűek a témák és a képzések, amelyek az (űr)távközléshez kapcsolódnak: „Ha többször ennyi diákot képeznénk, nekik is lenne biztos jól fizető mérnöki munkahelyük, mert aki nálunk szerez diplomát, perspektivikus technológiai tudásra és gyakorlatra tehet szert.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.