BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szlovák hátszéllel éled újra a magyar máktermesztés

Az idei évben várhatóan már hatezer hektáron folyhat az ipari mák termesztése, ez pedig az ágazati szereplők szerint nagy eredmény azok után, hogy egy éve a legnagyobb hazai felvásárlónak számító Alkaloida gyógyszergyár váratlanul bejelentette: kivonul a hazi termeltetésből és felvásárlásból.

A Magyarországon megtermelt ipari mák jelentős hányadát hagyományosan a Tiszavasvári Alkaloida Gyár vásárolta fel, és a termelők részére előfinanszírozással biztosította a vetőmagot is. A cég tulajdonosa, az indiai Sun Pharma azonban tavaly januárban megszüntette ezt a tevékenységet.

Akkor a termelők attól tartottak, hogy mák termőterülete a korábbi töredékére zsugorodik, és a Magyarországon nagy múltú ipari növény termesztése jelentéktelenné válik. Az Alkaloida által korábban integrált 13 ezer hektárnyi termőterület felvásárló hiányában valóban töredékére csökkent volna – mondta el lapunknak Isztin Ferenc, a Máktermelők és Termelésszervezők Országos Szövetségének elnöke. A gyógyszercég kivonulása ugyanakkor piaci rést okozott, ahová a bajai illetőségű Hungarobiomed Kft. lépett be. Ez a hazai a termést a szlovákiai Galgócon lévő Saneca Pharmaceuticals gyógyszercégnek adja tovább feldolgozásra, ahol a learatott mákszalmából morfium készül orvosi felhasználásra.

A megfelelő minőség és a zökkenőmentes szállítás miatt a szlovák Saneca az idei évre már több termést rendelt, a tavalyi 4 ezer hektár után idén már 6 ezer hektáron termelhetik az ipari mákot a magyar gazdák. „Ez már majdnem eléri az egykori Alkaloida által integrált vetésterület felét, és vélhetően ezt a 6 ezer hektárt hosszabb távon is stabilan máktermelésre használhatják a termelők” – tette hozzá az elnök.

Isztin Ferenc szerint a mák azért is fontos, mert ez a növény jól beilleszthető a termelésbe. A búza, kukorica, napraforgó mellett rendszerint kisebb területen, de nagyobb haszonnal termesztik az ipari mákot.

Magyarországon nagy hagyománya volt az erős fájdalomcsillapítóként használt morfium előállításának. Ez Kabay Jánosnak köszönhető, aki 1931-ben szabadalmaztatta eljárását, amely révén az addig hulladékként kezelt száraz mákszalmából vonták ki a morfiumot. Az ipari eljárás üzleti sikert is hozott. Kabay több országban szabadalmaztatta ötletét, és egészen a közelmúltig Magyarország, illetve a tiszavasvári Alkaloida gyógyszergyár a világ egyik legnagyobb morfiumtermelő központja volt.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.